Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1839–1880
1858. szeptember
1 §. A Nyíregyházán már fenállott s most a rosnyói 1857-ik évi egyházkerületi gyűlés határozatánál fogva ugyancsak Nyíregyházán megújítandó, néptanítókat képezendő intézet (— képezde, Seminarium),— a tiszai évang. egyházkerület tulajdona, mint a melly azt nem csak magáénak ismeri el, hanem melly azt alapitá s fentartásáról és gyarapításáról is gondoskodik. 2. §. Az intézet szervezése s kormányzása már tulajdoni jognál fogva is, de különben a képezde céljánál?s rendeltetésénél fogva is az egyházkerületet illeti s ennek törvényes organumait; minél fogva az egyházkerület tudta s jóváhagyása nélkül , az intézetben semmi féle lényeges ujitás vagy változás nem történhetik. 3 §. A nyíregyházi évang. község mint különös pártfogó, s mint mellynek kebelében s első közvetlen hasznára leend az intézet, ajánlott a Seminaristák élelmezésre évenként fizetendő 300 pfrt. 30 köböl gabonát; az egyházkerület pedig engedi, hogy a,'igyakorlottabb ifjak jjközúl évenként— ha van— hat, idővel több segédtanítót választhasson a nyíregyházi évang. község, külön költségen táplálandót. A tanárok választásánál is a nyíregyházi évang. községnek egy esperességi szavazattal felérő szavazási jog engedtetik. 4 §. Az intézet célja s feladata. Egyházkerületünk különböző nyelvű községei szükségleteinek megfelelendő évangelikus néptanítókat kívánván képezni az intézet, a valódi évang, néptanítónak teljes eszméjét akarja az illető nevendékek kimúveltetésében valósítani, vagy legalabb a tehetségig megközelíteni, azaz, a természettől is erre alkalmatos és magokat az étet ez"n nemére belső hivatásból is elszánt évang. ifjakat módszeresen a legbiztosabban oda nevelni és oktatni, hogy képesek és méltók legyenek az egyháznál teendő kántori és orgonistái functiókon kivűl, az évang. nép fiatalságát az alsóbb polgári s falusi tanodákban célszerűen és sikeresen, a község nyelvén, nem csak oktatni hanem nevelni is úgy, hogy azok a körükhöz illő, elemi isméreteket és ügyességeket magoknak elsajátítván, s az évangyéliumi szellembenfés erkölcsben megszilárditlatván, ha majd felserdültek, mind az évang. egyháznak, mind a községnek, mind pedig saját magoknak díszére és valódi hasznára működő tagokká válhassanak. 5 §. A kitűzött célt biztosito eszközök. A mértéket megütő néptanítók kellő kiképzésére a dolog természeténél_fogva mellőzhetlenűl szükségesek: alkalmas tanítók, alkalmas nevendékek, kellő tananyag, jó tanmód, kellő taneszközök, józan figyelem, folytonos gyakorlás, és az egész intézetnek bölcs kormányzása. Ezeknek mint lén)eges tényezőknek részletes!) előadása a következő: 6 § A Tanítók. Minthogy ezeknek kezére van hizva s ezeknek szellemétől s működésöktől liigg , közvetlenül ugyan nem nagy számú (évenként 20—30), de ezek által közvetve s idővel , számos ezreknek java az évang. egyházban s az államban; minthogy továbbá bennük helyezi bizodalmát s tőlök várja az óhajtott siker biztosítását az egész egyházkerület, látni való , hogy ezeknek nem csak szakavatott, azaz, szakukban elméletileg és gyakorlatilag teljesen jártas, számos ügyességek mellett sokoldalulag mívclt, tanárságra úgyszólván született, a három nyelvben a tehetségig jártas, helyes tapintattal biró egyéneknek, hanem egyszersmind lelkesülten munkás, lelkisméretesen sáfárkodó, feddhetetlen erkölcsű s vallásosan buzgó évang. férjfiaknak kell lenni. 7 §. Mind addig is, inig az egyházkerület anyagi ereje nem nevekedik, az intézetben egy rendes és két segédtanító inűködendik, a rendes tanitó egyszersmind az intézet igazgatója lévén. 8 §. 11 Tantárgyak éiltaléiban s azok előadási szelleme, mértéke és módja. A teendő néptanító, kántor és orgonistának eszméi meghatározzák a tantárgyakat is,