Szelényi Ödön–Szimonidesz Lajos szerk.: Theologiai Szaklap 16. évfolyam, 1918 (Budapest)
3. szám - Ismertetések - Kolb Viktor: Ein Wort zum religiösen Frieden. P- i.-tól
- 88 Ein Wort zum religiösen Frieden im deutschen Vaterland. Dritte Aufl. Vorträge für die gebildete Männerwelt. Von Viktor Kolb S. J. 228 1. Ara M 3 — A vallásos béke lehetőségét Kolb páter abban látja, hogy ha a protestánsok visszatérnek a katholikus egyházba. Ezt a számunkra szinte komikusan hangzó felszólítást komolyan intézi hozzánk, mert azt hiszi, hogy a visszatéréshez tulajdonkép nem is kell egyéb, mint az, hogy mi protestánsok jobban megismerjük, nemcsak a katholicizmust, hanem a saját vallásunkat is. Érvelésében erre fekteti a fősúlyt. Saját vallását szépnek, igazán keresztyénnek festi, a protestantizmust pedig a legsötétebb színekkel rajzolja, a liberalizmust a protestáns orthodoxiával üti agyon s kész a konklúzió : hogy a róm. kath. egyház többet ér, mint a belső egyenetlenséggel küzködő evangélikus. Nem tudni, milyen hatást tehetett hallgatóira. Róm. kath. ember számára meggyőző és hiterősitő lehet ez az érvelés, ezek meghajolnak néhány tendenciózusan csoportosított idézetből levont következtetés előtt, mi protestánsok azonban nem találjuk örömünket az ilyen érvelésben. A mi vallásunknak felvilágosodottságában, sarkalatos róm. kath. dogmákkal r való szakításában, egyszerű racionalizmusában rejlik az ereje. Éppen abban, amit a katholikus szemlélődés a legnagyobb gyengeségnek tart. Ezek az előadások azért tanulságosak, mert ezt a nagy ellentétet szemléltetik. P—L Kirchliches Jahrbuch für die evang. Landeskirchen Deutschland 1917. Ein Hilfsbuch zur Kirchenkunde der Gegenwart. Herausgeg von J. Schneider. 44. Jahrg X. 6201. Ára M. 6"—. A német egyházi viszonyokkal megismerkedni szándékozóknak igen hasznos kézikönyv. Gazdag tartalma, pontos adatai ajánlják. Kár, hogy ezen is rajta van a német theologia pártoskodásának a bélyege, hogy megérzik rajta a pozitív irányhoz való tartozás. A reformáció lényegéről dr. Boehmer ir, a lövészárok vallásosságáról Leonhard számol be. Schneider az egyházi statisztikai adatokat állította össze, Richter a pogány^misszióról, Schaeffer a zsidókérdésről ir elég részletes és jól tájékoztató cikket. Az évkönyv közli az evangelizációra, szórványgondozásra, egyletekre vonatkozó, adatokat és mozzanatokat. A német viszonyokon kivül figyelme kiterjed a többi evangélikus egyházakra, az egyház és iskola egymáshoz való viszonyára és az ^egyházi élet minden fontosabb eseményére. Ez a sokoldalúság részben az-alaposság - rovására van. A magyar viszonyokról például mindössze két ujsághirt regisztrál. Az egyik az én a Chronik der Christlichen Weltben megjelent tudósításom a zsinatról és a református konvent agendális vitájáról, a másik pedig egy hír Gyurátz püspök nyugalomba vonulásáról. A többi cikk hasonlíthatatlanul jobb a magyar prot. egyházakról szólóbeszámolónál. Azonban mégis sejteti, hogy a könyv minden hasznavehetősége dacára az adatok forrásával, az egyházi lapokkal való állandó foglalkozás a viszonyokról mégis százszorta hivebb képet ad, mint ez a különben nagy szorgalommal összeállított, gazdag tartalmú évkönyv. Sz. L.
