Szelényi Ödön–Szimonidesz Lajos szerk.: Theologiai Szaklap 16. évfolyam, 1918 (Budapest)

3. szám - Ismertetések - Harnack A. v. Dr.: Die Sicherheit und die Grenzen geschichtlicher Erkenntnis - Bastgen Hubert Prof.: Die römische Frage. Dr. Czakó Ambrótól

— 86 házállam sorsába befolytak, vagy arról nyilatkoztak. Olvassuk pl. Napoleon levelét Joachimhoz, a két Sicilia királyához (p. 66 ), melyben a pápa letartóztatásáról beszél s aztán Miollis tábornokhoz és Fouché grófhoz irt sorait, melyben ugyanazt őrültségnek minősiti; igen tanulságos VII. Piusnak levele Napoleonhoz, melyben a fontainebleau-i konkordátumot hatályon kivül helyezi. A pápa beismeri, hogy hibát követett el s lelkiismerete nyugtalanságára hivatkozva a theologus ügyeskedésével magyarázza következetlenségének jogosultságát. Azok, akik a földieken uralkodó pápa függetlenségében biznak, szívleljék meg, hogy a gyűlölt és ellenséges, esetleg erkölcstelen hatalom is, ha igazi hatalom, milyen hatással van a lelkek urára! VII. Pius levelét igy végzi: „Legforróbban imádkozunk Istenhez, hogy menyei áldásainak teljét árassza Felségedre !" (p. 72). — Mazzininek 1847-ben a pápához intézett sorait azzal az élvezettel olvassuk még ma is, amelyet csak a nemes erkölcsi meggyőződés válthat ki belőlünk. — IX. Pius 1849. ápr. 20-i Quibus allocutioja a római kurialis kathoIicizmus egyik pregnáns kifejezése, itt alkalmazzák az igazság, igazságosság, tisztelet és vallás fogalmait olyan célokra, amelyek ilyen szent fogalmakat igazán nem érdemelnek meg, Itt kezdődik a római egyház azon fejezete, melyet olyan szélsőségesen Ítélnek meg s melyet katholikusok és protestánsok egészen a legújabb időkig homlokegyenest ellentétesen értékeltek, mig a legújabb időkben a modernismus áramlata a katholicizmus legjobb és legértékesebb fiainak jórészét a protestáns gondolkodás felé terelte. Értjük a kurializmust, mely a politikából vallást s a vallásból politikát csinál s melynél sokszor nehéz eldönteni, hogy az idealizmus szélső értékével vagy a politikai fondorlat eszközeivel van-e dolgunk. Ismételjük : Bastgen könyve sem szünteti meg a kételyeket s ezt a könyv elfogulatlanságának javára kell betudnunk. Hogy a következő kötet milyen anyagot hoz s az olasz nemzeti gondolkodást elég behatóan fogja-e szerzőnk ismertetni, nem tudjuk. Épen azért a végleges Ítéletet fenntartjuk. E helyen csak annyit jegyzünk meg, hogy a könyv könnyen kezelhető s a latin, olasz, francia szövegek német fordítása előmozdítja szerzőnknek azt az intencióját, hogy a könyv necsak a könyvtárak egy szükséges példánya, hanem minden nemzet politikusának megszívlelendő olvasmánya legyen. Tudjuk, hogy ideologikus jellege lesz igy is ; az államok sorsát nem mindig a jogos belátás, hanem a mindenkori helyzet dönti el, mely a mostani háborús viszonyok közt könnyen változhatik ; de tekintve, hogy a katholicizmus a maga hivatalos egészében tulajdonképen semmitsem tett a háború megakadályozására, alig hisszük, hogy különösebb szimpátia fogadja a római egyház feje pozíciójának a megerősítését. Ez a megjegyzés talán feleslegesnek látszik a könyv ismertetésénél, de — azt hisszük — hogy szerzőnknek könyve előszavából ismertetett motívumára a magunk részéről is tartozunk valamelyes feleletet adni. A könyv kiállítása a Herder cég előkelő ízlését dicséri. Dr. Czakó Ambró.