Szelényi Ödön–Szimonidesz Lajos szerk.: Theologiai Szaklap 16. évfolyam, 1918 (Budapest)

2. szám - Lapszemle

— 60 — / középkor szemlélt, nincs már s Benz hirdeti, hogy egy uj mithosz­nak kell jönnie s annak a gyökerei Luthernál találhatók meg. A szemle rovatban Luther és Goethe cimmel a Luther-féle megiga­zulást találja Goethe Iphigeniájában Az Isten az embert nem teszi szentté, hanem megigazítja, nevezetesen ugy nézi őt, mintha igaz bűntelen lenne. Ez pépig a hit által történik. Orestesnek is meg­marad a bűne, de valami változás történik benne Iphigenia har­monikus megjelenésének szemlélete megadja neki a lehetőséget, hogy higyjen az uj életben. Dacára a bűnnek mindig megvan a lehetősége, hogy ujat kezdjen. A páli törvény pedagógiai jellemű, mint Goethénél Apolló törvénye. A szemle rovatában megemlítjük a Freie Religion, Sterben und Leben és a Vom Weltkrieg und vom neuen Geiste cimüeket. A Szent István Akadémia Értesítőjének II. évi 4 száma közli több felolvasás és értekezés kivonatát s hivatalos közlemé­nyeket. Kmoskó Mihály a cionizmusról és a palesztinai zsidó gyar­matokról értekezik, Pataky Arnold a bibliai Jeruzsálemre fényt derítő ásatási eredményeket foglalja össze (2. közlemény), Iványi Béla a győri székeskáptalan régi számadáskönyveit ismerteti, Való Simon a Jézus Szive áhitatatosságáról ir. Bartha József Tompa Mihály emlékezete c. előadása és Pintér Jenő székfoglaló értekezése: „Észrevételek az irodalomtörténetirás elméletéhez és gyakorlatához" egész terjedelmében közölve van. Persze, egy Pintér kaliberű tudósnak nem a Szent István Akadémiában volna helye ! Ebben a füzetben jelent meg a Fraknói- és a Giesswein-alap pályázati Előbbiből 4000 koronával jutalmazandó az uj Codex Juris Canonic, ismertetését tartalmazó munka, az utóbbiból 2000 koronánál jutal­maznak egy szociális problémákat és reformokat konstruktiv irány­ban fejtegető, 1918—1922. években megjelenő dolgozatot.. Lie. F. ö. Pályázati hirdetés. Az Országos Református Lelkészegyesület 400 korona pálya­dijat tüz ki ifjúság vagy felnőttek számára irt színdarabra. Tárgyát a költő szabadon választhatja, fő, hogy müve önálló, művészi becsű, nemes nyelvezetű, az egyszerű nép által is érthető, annak vallásos és egyházias érzését erősitő mü legyen, mely előadás, jelmezek és diszletek tekintetében falusi népünket nem állitja lehe­tetlen, megoldhatatlan problémák elé. A nyertes mü kiadási és előadási joga egyesületünké. Jeligés levélkével ellátott pályamüvek az O. R L, E. Elnökségéhez (Dr. Baltazár Dezső püspök Debreczen) küldendők 1918. november hó 30-ig Csikcsz Sándor az O. R. L, E. a. v. titkára.

Next

/
Oldalképek
Tartalom