Szelényi Ödön–Szimonidesz Lajos szerk.: Theologiai Szaklap 16. évfolyam, 1918 (Budapest)
2. szám - Lapszemle
Lapszemle. Zeitschrift für neutestamentliche Wissenschaft 1917. évi V2 kettős füzetében Boussei foglalkozik a Tamás cselekedeteiben levő manicheus vonatkozásokkal, Boll F. pedig igen tanulságos, jogos szatiráju tanulmányt ir a napkeleti bölcsek csillagáról. Kimutatja, hogy ezt a csillagot semmiféle asztronomikus mesterkedés meg nem mentheti. Az a csillag, amiről Mt. 2.-ben szó van, nem csiliagkép, nem is üstökös, legkevésbé két vagy több csillag különös fényű konstellációja, hanem annak a naiv hitnek a csillaga, amely minden embernek kijelöli a maga csillagát. Ehhez pedig nem lehet csillagászati számításokkal stb. hozzáférni, mint azt némely magyarázók, legutóbb pedig Voigt külön könyvben tette. Gillis P. Wetter, a negyedik evang.-ban levő gnosztikus formulákra hivja fel a figyelmet, Fiebig az „angarenó" értelmét világítja meg talmudi helyekből, Windisch H. Heródes Antipas lakomájához hasonló történetekkel foglalkozik, Eger Ottó, a bázeli egyetem római jog-tanára Pál apostol leveleinek jogi vonatkozású kifejezéseit teszi tanulmány tárgyává. Stange E. azzal az érdekes kísérlettel próbálkozott, hogy megállapítja azokat a helyeket, ahol Pál apostol leveleinek a diktálása közben szüneteket tartott. A füzetet Corssen Cyprián püspök mártiriumáról irott tanulmányának a 4. részlete s néhány apróság zárja be. A Theologische Rundschau 1917. évi 10—11. füzetében Qunkel a zsoltárok költői formájának a kérdésével foglalkozik, Windisch H. pedig Jézus életéről és tanításáról szóló müveket ismertet. Ezek között van néhai D. Daxer Györgynek : Die Bergpredigt und der Krieg c. füzete is A bibliográfia a füzetből kimaradt. Ellenben benne van az a sajnálatos értesítés, hogy a papirhiányra való tekintettel ez az értékes kritikai folyóirat bizonytalan időre megszűnik. A Diderichsnél Jénában megjelenő ,Die Tat" havi folyóirat 1917. 5-ik füzete politikai, társadalom tudományi cikkek mellett igen érdekes dolgozatot közöl A. Kaman Pilláitól : Die Rückkehr zur Natur eimen. A szerző egy Németországben élő hindu ; szerinte az igaz vallás sem természetellenes, sem természetfeletti, hanem a természetből való legszentebb, legmélyebb folyamat. Jézus azért minden időre szóló tanitó, mert a természeti vallást tanitotta. A hinduk vallása is azokat az ideákat valósította meg, melyeket a keresztyénség hirdet, hogy t. i. az ember lelki lény és hogy szeretet az élet lényege. Költői szavakban beszél a természetről, a