Szelényi Ödön–Szimonidesz Lajos szerk.: Theologiai Szaklap 16. évfolyam, 1918 (Budapest)

2. szám - Ismertetések - Schübart Chr.: Die Berichte über Luthers Tod und Begräbnis

— 52 — közben nem ért reá a világgal törödni. — A kálvinizmus szerint a kultura középpontjában is az Isten áll. Az ember lelke előtt kivan tűzve a nagy cél. Legyetek tökéletesek, mint a ti mennyei atyátok tökéletes, Mindent egyetlenegy legfőbb szempont alá kell helyeznünk : az örökkévalóság szempontja alá ! Ezek kb. a kálvinizmus gondolatai. E gondolatok jó része Luther reformációi munkájából éppúgy folynak, mint a Kálvinéból. Luthernek még nagyobb a jelentősége az általános kultura terén, mint Kálvinnak : ő reformálta a német nyelvet, lefordította a bibliát; a népmüvelés a reformátorok kiváló gondját alkotta. S ha a közgazdasági viszonyokra nem is terjeszkedett ki közvetlenül, ezzel ő a keresztyénség talaján állott Az evangelium célja ;em — mint Harnack kifejti — e téren adni útmutatásokat. S a reformáció lényege is vallásos élmény. A pap sem legyen képviselő s a vallás sem politika A vallás önmagától hat ki az életre. Mindent krisztusi szellemben kell megítélnünk. Luther sem tanítja az élettől való elvonulást. Ahova Isten állított, ott töltsük be a szerepet jól s a krisztusi szellemben. Hogy Isten dicsőségére kell munkálkodni, e konzekvencia általában a keresztyénségből s a lutherizmusból is vonható. A predesztináció gondolata azonban minden formájában igazságtalanság volna Isten részéről. Mindenki munkálkodik, hátha esetleg kiválasztott? De hátha nem az? S miért az egyik, a másik nem. Leghelyesebb azon gondolat, hogy mindenki Isten munkatársa. Nietzschevel szerintünk is nem a kálvinizmus, hanem maga a keresztyénség kell, hogy felvegye a harcot. Amit a kálvinizmus ideáljaként mond, amely : „Legyetek tökéletesek, mint a ti mennyei atyátok tökéletes", az a protestántizmusnak és a keresztyénségnek ideálja. Ez az ideál, amelyet Nietzsche Uebermenschével szembeállítunk, tehát — ismétlem — nem a kálvinizmus, hanem a keresztyénség. Nietzsche és Kálvin gondolatainak közelebbi összehasonlítása nagyon érdekes része a könyvnek, szerintünk azonban mindez a keresztyénségre általában is mondható. Ez is más és uj embertypust állit az Uebermenschsel szemben. Az Uebermensch nem erkölcsi ideál. Kálvin szerzőnk szerint az örökkévalóság felé fordítja tekintetünket, Nietzsche a föld felé. Nietzsche az embert Istenné akarta tenni, Kálvin Isten munkatársává. Nietzsche Isten helyett, Kálvin Istennel akar uralkodni. Nietzsche számára szociális ethika nincs, Kálvin éppen e téren nagy. Mindez keresztyéni gondolat is. Ezzel befejezzük ismertetésünket. Ismételjük, hogy Sebestyén munkája nagyon szép, nagyon értékes. Amit ,mond, az sok tekintetben a lutheri reformációra is áll. Koller István. Die Berichte über Luthers Tod und Begräbnis. Texte und Untersuchungen, von Chr. Schubart. XII. 151. 1. Ára K. 9'60. A két részre oszló szorgalmas és alapos munkában össze vannak gyűjtve mindazok a levelek és források, amelyek Luther halálára vonatkoznak, második részében pedig gondos analízis után Luther halálának a történeti hűségnek megfelelő leírását nyújtja. Vizsgálatai alapján megállapítja, hogy Luthert nem agyvérzés ölte meg, hanem az angina pectoris, vagyis szívbaj. A nagy irodalmat feldolgozó,