Szelényi Ödön–Szimonidesz Lajos szerk.: Theologiai Szaklap 16. évfolyam, 1918 (Budapest)

2. szám - Ismertetések - Sebestyén Jenő: Nietzsche és Kálvin. Koller Istvántól

— 50 — Egy kissé naiv módon állítja a szerző Mózest Jezussui szembe. Mózesről alkotott véleménye teljesen tudománytalan. Már azok a szuperlativuszok, amelyeket Mózesre halmoz, pl. hogy az ókornak alig volt nagyobb embere nálánál, hogy ő a legverésebb kezii ember, akit csak ismer a történelem, mutatják, hogy nem minden szaváért helyt álló tudás nyilatkozik meg e munkában. Mózest a a szerző a nacionalizmus hősévé teszi s szembeállítja vele Jézust, a vallási türelem, az általános emberszeretet megtestesülését. Az összehasonlításban a szerző nem törekszik tudományos exaktságra. Az aktuálitásra igényt tartó vonásokat kiemeli és aláhúzza, Mózes kárhozatos nacionálizmusa csak alkalom- arra, hogy rajta keresztül minden nacionalizmust elitéljen. A zsidóság és a keresztyénség szelleme sarkalatos különbségeinek a kidomboritása lényeges pontjaiban megállja a helyét. Mint ilyen félreérthetetlen dokumentuma a szerző antiszemitizmusának, illetve ellenszenvének, mellyel az ótestamentum szelleme iránt viseltetik. A füzet vegyes érzelmeket kelt bennünk. Mi szeretjük az egyenes beszédet. Sokkal szivesebben láttuk volna, ha a tudós szerző vagy tisztán tudományos müvet irt volna, vagy kizárólag aktuális kérdésekről adta volna le véleményét. Két ilyen különböző dolog összekeverését nem tudjuk helyeselni. Müve sem a tudóst, sem a politikust nem fogja kielégíteni. Dr. Nietzsche és Kálvin. Ethikai tanulmány. Irta: Sebestyén Jenő. Budapest, 1917. Ára K. 3 60 E 111 oldalas munka igazán tartalmas könyv és ajánljuk annak, aki meg akar ismerkedni Nietzschevel és a keresztyén vallásra vonatkozó nézetének alapos kritikájával. Nietzschevel keresztyén szempontból több iró foglalkozott már, igy a kath. részéről Fischer ; prot. irodalmunk terén pedig nem kisebb gondolkodók, mint Weinl, Ritschl Ottó, (Ritschl Albert fia,) Grützmacher és mások. Ezekután az ember azt hinné, hogy felesleges még irai e kérdésről, annál inkább, miután magyarul is Tankó Béla és Szász Béla irt e kérdésről, A fenti, szép könyv megjelenése igazolja, hogy nem volt felesleges. Sebestyén különösen Kálvin keresztyénségével állítja szembe Nietzschét s rámutat, menynyivel fenségesebb a Jézus vallása, mint Nietzsche tanítása. Amit ugyanis Kálvin vallása sajátos jellegének tart, az egyúttal a keresztyénségé s igy Luther vallásáé is. Ámde lássuk magát a munkát! Sebestyén munkája 3 részből áll: Nietzsche és szelleme, Kálvin és szelleme, Nietzsche és Kálvin. Bevezetésében szembeállítja a vallástól emancipált erkölcsöt a vallásos alapon nyugvó erkölcscsel. Majd reátér Nietzsche életére és egyéniségére. E rész behatóan ismerteti Nietzsche életrajzát, eszmevilágát és erkölcstanát : az értékek megfordítása, az emberfölötti ember erkölcsi élete, az értékek uj táblái, Nietzsche és a keresztyénség, Nietzsche vallása (az örök visszatérés.) A II. r.-ben Kálvin életrajzát adja és szellemét fejtegeti. E részre már behatóbban kell áttérnünk. Kálvin nemcsak vallási reformátor, hanem — amint Sebestyén kifejti — univerzális szellem volt: társadalmi, vallási és gazdasági reformátor. Életének