Szelényi Ödön–Szimonidesz Lajos szerk.: Theologiai Szaklap 16. évfolyam, 1918 (Budapest)

1. szám - Ismertetések - König Karl: Vom Geiste Luthers des Deutschen - Kabisch Richard: Wie lehren wir Religion? — sz.-től

— 29 — előtérbe állító müvek nem felelnek meg a követelményeknek. Hausrath életrajza az egyik, Denifleé a másik szempontból erősen kifogásolható. Scheel gondos és nagy koncepciójú munkája mindakét szempontot szerencsésen egyesíti. Maga az előadó Luther egyéniségének és jelentőségének a kulcsát Luther theologiájában találja meg. Férfias vallása, a valóság iránt való érzéke, hazafias viselkedése és természetessége teszik Luther életét és müvét maradandó becsüvé. A folyékony, tartalmas előadás ígér. figyelemreméltó szempontokat vet föl. Karl König: Vom Geiste Luthers des Deutschen. 211 I. 1—4. ezer. E. Diederichs, Jena 1917. Ára M 4'—. König nein a kegyes egyházi férfiú és theologus jellemvonásait domborítja ki, amelyeket az örökös ismételgetés meglehetős ismertetésekké és unottakká is tett, hanem a németség prófétájakép ünnepli, aki az életet és önmagát komolyan vette, tárgyilagosságra, hűségre és lelkiismeretességre törekedett. Hite sem betüben való hit, hanem ellenálhatatlan élmény. A könyv lépten-nyomon Luther müveiből vett idézetekkel bizonyítja, mije volt Luther a német népnek, milyen gondolatokkal és eszmékkel gazdagította lelkivilágát Á mü a német protestáns szövetség és a brémai Ludwigstift megbízásából készült. Wie lehren wir Religion ? Versuch einer Methodik des evangel. Religionsunterrichts für alle Schulen auf psychologischer Grundlage. Von Richard Kabisch. Vierte verb Aufl. bearb. v. Prof. Dr. H. Tögl. VIII. 338 1. Göttingen, Vandenhoeck und Ruprecht 1917. Ára M. 7'—. Egyelőre nem lehet tudni, milyen energiaval fogunk foglalkozni a vallásoktatásnak és a konfirmációi tanításnak azzal a reformjával, amit a győri evang. egyház konfirmációs tankönyv-pályázata, illetőleg Paulik János nyíregyházi lelkész tűztek napirendre. Ha a kérdés mozgásba hozza a kedélyeket, akkor tájékozódásul a vallástanitási reform eddigi irodalmában jól szét kellene néznünk, hogy ne mindent a magunk kárán kelljen megtanulnunk, hanem hogy felhasználjuk az eddigi tapasztalatok és próbálkozások gyakorlatilag bevált eredményeit. Ennek az irodalomnak Kabisch müve elsőrendű terméke. Egy kiválóan képzett, tiszta fejű, meleg lelkű, költői tehetségű és mély vallásosságu férfiú müve, mely ritka szerencsével tudja összeegyeztetni, a pedagógia követelményeket a vallásos őszinteség, komoly kutatás és becsületes igazságérzet érdekeivel. Világos előadásu könyve végigvezet a nagy elvi és apró módszertani kérdéseken. Lehet-e, hogyan lehet és hogyan kell a hittant tanítani ? ezekre a kérdésekre ad a könyve részletes, az egész vallástanitási anyagot felölelő, még a felhasználás mikéntjét is sok példával illusztráló feleletet. Igen jó irodalmi utalásai alkalmassá teszik arra, hogy modern reformtörekvések irodalmának az útvesztőjében tájékozást nyújtson. A könyv minden fiatal vallásoktatónak kitűnő szolgálatokat tesz, de nem ártana, ha tanulnának belőle az öregebbek is. A vallásoktatást a legkedvesebb tárgygya, vallásos érzést keltő, egyházszerete-