Szelényi Ödön–Szimonidesz Lajos szerk.: Theologiai Szaklap 16. évfolyam, 1918 (Budapest)

1. szám - Ismertetések - Koch Hugo Dr.: Die altchristliche Bilderfrage. Sz. L.-től

— 26 — gleichenden Tafeln. XVI. 514 1. Freiburg, Herder. 1917. Ára M. 18—. A keresztyénség első századaiból fennmaradt feliratos emlékek száma megközelíti az ötvenezret Ezeknek a legnagyobb része sirkőfelirat. Ezeknek is az oroszlánrészét Róma katakombái szolgáltatják. Róma kb. nyolcvan katakombájának a folyosói 876 km t tennének egyfolytában s legalább öt millió ember van bennük eltemetve. Nyilvánvaló tehát, hogy a keresztyén feliratok között ezek a katakombafeliratok dominálnak. Ezekkel kezdi, ezeket ismerteti, ezek anyagát részletezi ez a nagyszabású mű elsősorban Azután foglalkozik a Graffitikkel, történeti jellegű feliratokkal, külön fejezetben Damasus pápa sírfelirataival, templomok és egyéb épületek felirataival, a madabai mozaiktérképpel, melyhez egész fontos helymutatót is készített. Ez a keresztyén emlékekre szorítkozó speciális munka nem nyújtja ugyan a Kr. utáni századok életének, gazdag emlékeinek teljes képét, már pedig minden egyoldalúság veszedelmének az elkerülése végett ezeket a keresztyén emlékeket mindig környezetükkel együtt kell szemügyre vennünk, és schematikus beosztása következtében az összetartozó dolgokat sokszor jó messzire sorozza be egymástól, de azért mégis igen tanulságos képet nyújt a kőbe vésett emlékekről. Körülbelül 2000 emlékkel foglalkozik és hétszáznál jóval többnek a. teljes szövegét közli. Köztük van Pál apostol sirfelirata, a római levélben üdvözölt személyek némelyikének a sirköve, az Aberkios-felirat és sok olyan, amelynek ismeretése irodalmi és egyháztörténeti ismereteink szemléletesebbekké tételére szükségünk van. Kaufmann könyve a szokásos képzettségű theologus számára egész uj világot tár fel. A könyvet 254 emlék reprodukciója teszi szemléltetés céljából is igen alkalmassá. Kiállítása kifogástalan. Pontos névjegyzékei és mellékletei használatát igen megkönnyítik. Die altchristlichc Bilderfrage nach den literarischen Quellen von Prof. Dr. Hugo Koch 108 I. (Forschungen zur Religion und Literatur des Alten und Neuen Testaments. Neue Folge. 10. Heft.) Vandenhoeck u. Ruprecht, Göttingen 1917. Ára M 4 80. Az őskeresztyén egyház állásfoglalása a művészettel szemben nem volt egységes. A művészetet mint ilyet, nem gyűlölte, de nem is kedvelte. A pogány kultusz szolgálatában álló művészettel szemben ellenséges álláspontot foglal el. A köböl és fából faragott, ércből öntött istenképekröl hallani se akart és a bennök való hitet maró gunynyal, őszinte felháborodással tárgyalta. A kultikus célokra felhasznált műtárgyak mübecsét és kultikus jelentőségét egymástól természetesen el nem különítették Voltak fanatikus képrombolók, sfí. irányadó személyiségek azonban a képrombolást nem helyeselték. Az el virai zsinat 60. kánona például kimondja, hogy ha valakit ilyen képrombolásért a helyszínén agyonütnek, azt nem tekintendő mártírnak. De azért a közömbös művészettel szemben is tartózkodóan viselkedtek. A keresztyén világnézet, keresztyén művészet számára igen alkalmatlan talaj volt. A hit szellemi, nem érzékelhető dolgokkal való foglalkozás, igazság után való vágy, a művészet