Szelényi Ödön–Szimonidesz Lajos szerk.: Theologiai Szaklap 16. évfolyam, 1918 (Budapest)
5. szám - Aktuális kérdések. Homola Istvántól
Aktuális kérdések. Tökéletesen igaza van a Theologiai Szaklap és Könyvujság f. évi 3-ik számában „A felekezeti statisztikáról" cim alatt megjelent közleménynek abban a tekintetben, hogy mi protestánsok nem igen kultiváljuk a felekezeti statisztikát. Mihelyt statisztikáról van szó köztünk, idegesek vagyunk, bosszankodunk, minek a . . . vagy borzadunk tőle mint a tömjénfüsttől. A kevésbbé reális, rideg valósággal, mint inkább filozofáló, dogmatizáló, kritizáló, neveltetésünkben, foglalkozásunkban látom annak okát. Pedig hiába tagadnók, mégis tény az, hogy a szám mindennek az alapja, mondhatni Archimedesi pontja ! Annak dacára azonban, hogy a statisztikával nein szeretünk foglalkozni, mégis azt hiszem dicsekvés nélkül konstatálhatjuk, hogy azon állandó statisztikai közlemények melyeket idestova három évtized óta a protestáns sajtóban közlünk, nem voltak hiábavalók, a néma számok önmaguktól szólottak, irányitólag, felvilágositólag, buzditólag hatottak. A bebelmisszió ébredésének, szervezésének, a vegyesházasságok, hitoktatás, ifjúság, szórványok stb. intenzivebb, belterjesebb gondozásának, ápolásának azok adtak többé el nem odázható impulzust. Ami pedig azon kérdésnek, hogy : melyik a magyar vallás ? statisztikai számokkal való igazolását illeti, régen és ismételten rámutattam ezen kérdésnek ily módon való téves és helytelen beállítására. Ugyanis „magyar vallás"-ról, a fogalomnak helyes értelmezése alapján ma egyáltalán nem beszélhetünk, miután ma úgynevezett magyar vallás nincs, a magyarok ma legalább név és anyakönyvek szerint a keresztyén vallást vallják, valamelyik keresztyén felekezet körébe tartoznak. A magyar vallás ma legfeljebb a régi magyarok pogány vallását jelentheti. Ezt pedig ma azt hiszem egy keresztyén felekezet sem vindikálja kizárólag magának. Ha pedig a kérdést azon szempotból vizsgáljuk, hogy a magyar anyanyelvűek hogyan oszlanak meg az egyes hazai hitfelekezetek között, azt találjuk, hogy a legutóbbi 1910. évi népszámlálás adatai szerint Magyarországon magyar anyanyelvű róm. kath. 64"8%, gör, kath. 15'2°/o, reform. 98'4%, ág. h. ev. 31-9%, gör. kel. 1-7%, unitárius 98-6%, izraelita 76-9%, egyéb 561°/o, vagyis igy felállítva a kérdés, első helyen áll az unitárius, második helyen a református, a harmadik helyen az izraelita, negyedik helyen a róm. kath. ötödik helyen az egyéb és hatodik helyen az ág. hitv. ev. hitfelekezet.
