Szelényi Ödön szerk.: Theologiai Szaklap 15. évfolyam, 1917 (Pozsony)

† Vásárhelyi Józseftől: A genfi „Réveil"

86 Vásárhelyi József. nem mint hajdan Jeruzsálemben, egy materiális templomot, hanem egy szellemi templomot; helyre kellett állítani azt, amit az előbbi idők hitetlensége elpusztított: Krisztus tanítását és Krisztus egyházát." ') Ε két vezérmotivum mellett számtalan árnyalatú más vélemények hangja is hallatszik minden oldalról. Épen az mutatja a Réveil nagy fontosságát, hogy általános érdeklődést és komoly érdeklődést keltett. Lett volna mozgalom, mely egy idő divatom jelszavaival színpadra lép, hogy aztán nyomtalanul elmúljék, — hatása nem lett volna jelentős korokra és nemzedékekre. Lett volna egy ember műve, mely övé maradt, sírbaszállott volna ezzel az emberrel, hogy kevés kegyeletes követő szivében éljen tovább csupán. A Réveil több volt ennél: oly szellemi mozgalom, mely a kor egyetemes vallásos szükségletének felelt meg és erre igyekezett feleletet adni. Ε jelenség igazolja, hogy még ma is fölvehető a Réveil tényei és eredményei átvizsgálásának a munkája. Szükséges, hogy szerzett, örökölt, vagy megtanult ideáinkat koronként öntudatunk ítélőszéke elé állítsuk s valódiságukat igazoljuk. Mert az igazság kifejezésmódja a változó korral változik és mert az igazságnak a mai ember más oldalát látja meg és értékeli jobban, mint a tegnap gondolkozója. Száz éve sincsen a Réveil kezdetének, — és mégis sokban mily messze vagyunk tőle, mennyire másképen állítjuk be problémáinkat és mennyire másra helyezzük a hangsúlyt! Ε munkát fölveendők, a következő módszerrel fogunk eljárni: Mindenekelőtt históriai áttekintésben keresünk tiszta képet a Réveil mibenlétéről, előadva előzményeit, fejlődése egyes mozzanatait és a mozzanatok összefüggését. Aztán a Réveil dogmatikájával fogunk foglalkozni. A dogmatikai előzmények vázolása után keressük e dogmatika különböző fázisait különböző szempontokból, majd kimutatjuk e dogmatika hátrányait, előnyeit és kategóriáit. Végül a Réveil egyház-tanát tárgyaljuk. 1. A genfi Réveit történeti áttekintése, előzményei, fejlődése, kialakulása. Calvin János egyházának históriai alapját három intézmény alkotta: a constitutio, a confessio és a catechismus. Az egyházalkotmány az Ordonnances ecelésiastiques-ban van megírva, melyet a reformátor három évi számkivetéséből visszatérve, 1541. nov. 20-án fogadtatott el Genf városának nagytanácsával, a Conseil général-lal. Ε nagybecsű dokumentum, melynek legfontosabb átdolgozása az 1576-iki, Genf egyházi alkotmányának alapját képezte a XVI11. század végéig. Rendelkezései kiterjednek 1 Guers: Le premier Réveil et la premiere Eglise indépendante á Genéve 1871. ρ. IX.