Szelényi Ödön szerk.: Theologiai Szaklap 15. évfolyam, 1917 (Pozsony)

Könyvismertelés - Dr. Horváth József. Bölcsészettörténet. Dr. Szlávik Mátyástól

Könyvismertetés. 65 Dr. Horváth József: Bölcsészettörténet. I. kötet: Az ókori filozófia története. Pápa (Ref. főisk. könyvnyomda) 1914. 816 lap. A „Ref. Egyházi Könyvtár" X. kötete. Átnézték Dr. Antal Géza pápai és Dr. Rácz Lajos sárospataki theol. akad. tanárok. Az Antal Géza szerk. alatt megjelenő Ref. Egyházi Könyvtár Horváth József bölcselettörténetének kiadásával is egy igen értékes munkával ajándékozta meg még mindig szűkös hazai prot. theol. irodalmunkat. Műve 2-ik bővített kiadása még 1904-ben megjelent Bölcsészettörténetének. Külső kiállítását és szerkezetét illetőleg inkább tudományos tan- és kézikönyv, mintsem „a művelt bölcsészetkedvelő közönségnek" szólló filoz. munka. Ha utóbbinak szólana, inkább Eucken: Lebensanschauungen grosser Denker" c. művének formájában és beosztásában kellett volna megjelennie. A rengeteg idegen nyelvű forrás, idézet és irodalom felsorolása tudományos tan- és kézikönyvre vall, mely mint ilyen p. o. az előadásokhoz sike; rel használható. Csakugyan legterjedelmesebb bölcsészettörténeti munkánk magyar nyelven, amelynek 1. kötete „az ókori bölcsészeti rendszereket és irányokat" ismerteti, míg „a Il-ik, ugyanakkora terjedelmű az újkori filozófia értékesebb termékeit" fogja nyújtani. Hogy hogyan fogja a rengeteg tantartalmat egy kötetbe szorítani, és még „a középés jelenkori filoz. törekvések és irányok rövid jellemzésével" sőt „a keleti népek bölcsészeiének (mely az 1. kötetbe való) vázlatos ismertetésével" is „kiegészíteni", arra magunk is kíváncsiak vagyunk. Ezt, valamint az önként kívánkozó név- és tárgymutatót Rácz Lajoshoz hasonlóan mi is „fogyatkozásnak és aránytalanságnak" minősítjük, amelynek elhárításáról azonban mint „revisor" gondoskodhatott volna. De főerösségét mi is irodalmi megbízhatóságában, adatai gondos összefoglalásában s a filozófusok gondolatrendszereinek hű és pontos ismertetésében látjuk, úgy hogy szerzőnk tan- és kézikönyvének biztos kalauzolása mellett különösebb szakismeret nélkül is könnyen behatolhatunk a tárgyalt görög filozófusok gyönyörű gondolatvilágába. Ugy láttuk, hogy az irodalomból Zeller, Gomperz, Windelband és főleg Überweg ismert előkelő és klasszikus művei voltak reá az eredeti források felhasználása mellett legnagyobb befolyással. A bölcselet történetét az Előszóban „a gondolatok fokozatos kialakulása és kifejlődése történetének dafiniálja", amely szerint „minden bölcsészeti rendszer egy-egy kísérlet az emberi tudvágyat érdeklő összes kérdések és problémák összefüggő tárgyalására s a tudományok és a gyakorlati élet követelményeit egyaránt kielégítő megoldására". Ez alapon „a bölcsészet feladatát a kül- és belvilág jelenségeinek a vizsgálatában s ezen jelenségek törvényeinek és okainak a felkeresésében" látja, s így a filozófiát a 31. 1. Euckenhez hasonlóan találóan „tudományos alapon nyugvó élet- és világnézetnek" mondja. 5