Szelényi Ödön szerk.: Theologiai Szaklap 15. évfolyam, 1917 (Pozsony)

Br. Podmaniczky Páltól: A ker. kultusz lényegének kifejtése valláspszichológiai és dogmatikai alapon (Befejező közlemény.)

30 Báró Podmaniezky Pál. ban lefolyó életünktől. Örök akarata azért ragad meg itt, mostani helyünkön, az ideigvalóságban, mert örök szeretete mindöröktől fogva látott s mert kegyelmét reánk irányította, Hogy Isten örök akarata mit határozott, azt csak ennek az akaratnak a Krisztus müvében való tettreválásából ösmerhetjiik meg

1. Az isteni örök akarat a Jézushoz hívó szózatban ér el hozzánk s adja tudtunkra, hogy a Fiúban örök szeretettel vagyunk szeretve, eleve ki vagyunk választva. Láthatjuk tehát, hogy a nekünk a adott kegyelem min alapszik. Az elevekiválasztottság tana különben belekapcsolódik a Szentháromságról szóló tanba. Az Atyával mindöröktől fogva egy Fiúban vagyunk kiválasztva s kiválasztottságunknál fogva vagyunk hozzá a Lélek által elhíva, benne való hitre, hozzó való szeretetre, érte való munkára elhíva. A kegyelem elemzésének eredményekép megállapíthatjuk, hogy a kegyelemnek, minden megnyilatkozásban az Isten és ember között való egység létrehozása a célja. A kultuszra vonatkoztatva ez azt jelenti, hogy célja az ember kultuszképességének helyreállítása. Ezért választott ki eleve, ezért igazít meg, vált meg, szül újjá, szentel meg bennünket a kegyelem. Megigazít, hogy mint igaz emberekkel közössége lehessen velünk az igaz Istennek. Megvált, hogy a gonosz akarat, a sátán, test és világ fölöttünk való uralma, a physikai rossz ne legyen választófal közöttünk és Isten között. Ujjászül, hogy Isten így atyánkká, mi gyermekeivé legyünk. Megszentel, hogy mind jobban egy akaraton legyünk Istennel mindenekben. S mindez azért történik, mert a kegyelem öröktől fogva kiválasztott bennünket. Öröktől fogva való akarata Istennek, hogy a Krisztusban újra egyekké legyünk vele. A kegyelemnek ez a célja határozza meg a kegyelmi eszközök célját is. Mind az igének, mind a keresztségnek és az úrvacsorának az a célja, hogy köztünk és Isten között helyreálljon a Krisztus által a bűnmegbontotta egység. S mivel a keresztyén kultusz alkotó elemei a kegyelmi eszközök, ez a keresztyén kultusznak is a célja. Vagyis a kegyelemnek célját közvetlenül a kegyelmi eszközök alkotta kultuszra vonatkoztatva azt mondhatjuk, hogy a ker. kultusz czélja tulajdonképen mindenek előtt az ember kultuszképességének helyreállítása. S ezzel már csak egy lépés választ el bennünket attól, hogy megállapíthassuk a ker. kultusz lényégét. Ha a ker. kultusz czélja, az Istennel való egység megvalósulhat, akkor kétségkívül ennek lehetősége a ker. kultusz lényege. Hogy vájjon a kegyelem eléri-e czélját, erre a kegyelem hatásainak elemzése ad feleletet-. 1 Ennek figyelmen kivül hagyása súlyos következményekkel járt a kálvini theologiára és kultuszra nézve. Ha kiinduló pontunk az elevekiválasztás, megtörténhetik, hogy a Krisztust teljesen kikerüljük. L. Schatter: Das chrisil. Dogma. 521-0 s 1. az I. résznek a kaivini kultuszra vonatkozó fejtegetéseit. 2 Utalunk a 11. részre, a hol a kegyelem hatásainak részletes valláspsychologiai elemzését adtuk. Mivel az empirikus dogmatika módszerével dolgozunk, az ott kifejtett anyagot fel kellene vennünk dogmatikai fejtege-