Szelényi Ödön szerk.: Theologiai Szaklap 15. évfolyam, 1917 (Pozsony)
Br. Podmaniczky Páltól: A ker. kultusz lényegének kifejtése valláspszichológiai és dogmatikai alapon (Befejező közlemény.)
A keresztyén kultusz lényegének kifejtése. 17 * A hittel és a bűnbánattal együtt a kegyelem hatásaképen jelentkezik az istenszeretet is 1. A ker. ember szereti Istent, a mi szerinte azt jelenti, hogy Isten gondolatait gondolja, Isten akaratát akarja. Istenszeretete motívumát a Krisztusban látja. Szereti Istent, mert a Krisztusban Isten szeretete lépett eléje s istenellenessége ellenére is közösségbe fogadta magával a Krisztusban lett kegyelem alapján. Tehát az istenszeretetnek is a váltságvágy kielégültsége az éltető gyökere. Az istenszeretet is visszahatás. Az initiativa Isten részén van. Hogy az istenszeretet lényege szerint Istennel való egyakaratiság ennek következtében, az megnyilvánul minden ténykedésében. A mint Isten szeretete a Krisztusban lett kegyelemben mindenkire irányúi, úgy az istenszerető ember is mindenkit szerei. A mint Isten istenellenessége ellenére is lehajolt hozzá szeretetével, úgy ő is szereti azokat, a kiknek istenellenes akarata ellene tör. A mint Isten sein a puszta jog szerint létesítette s tartja fenn vele a közösségét, úgy δ is megbocsát, jusson fölül, juss nélkül is ad. Az istenszerető akarat egyáltalában mindenben egy akar lenni Isten akaratával. Tehát Istennek engedelmes akarat. Egyesül Isten parancsával s elfojtja a vele ellentétes kívánást. Vagyis itt is ugyanazt figyelhetjük meg, a mit a bűnbánatnál: az ember Isten oldalára lép s Isten akaratával egyesített új akaratával szembefordul az istenellenes akarattal. Az isteni akaratot megjelentő normát egyrészt a lelkiismeretben találja, a melyet a Lélek által vezetettnek tart, másrészt a Szentírásban, mely a Krisztus ismeretét közvetíti számára. A kettő egybehangzása adja meg neki az Isten akarata felől való bizonyosságot. Az írás vezetésével így lesz a ker. ember élete Jézus követésévé. Engedelmes akarattal azt követi, a kiben Isten kegyelmes akarata megragadta 2. Az istenszeretetben nyilvánuló akarategység ad továbbá határozottan ker. jelleget azoknak a subjectiv kultikus elemeknek, a melyeket, mint minden kultuszban, a ker. kultuszban is megtalálunk. Ezek: a vallástétel, az imádság, az áldozat 3. — A ker. vallástétel receptivitáson alapuló activitás 4. Az istenszeretet hajtotta gondolkodás mindenek előtt Isten felé fordul. Az ige ekkor a Krisztushoz utalja, mint ahhoz, a ki által egyedül ösmerhető meg Isten. így a ker. ember a Krisztus által ösmeri meg 1 Schlatter: Das christl. Dogma. 200-,211-,297-, 557-, 560-, 564.-0. Klasszikus megszólaltatói az istenszeretetnek Angelus Silesius énekei: Liebe, die du mich zum Bilde deiner Gottheit hast gemacht. . . Ich will dich lieben meine Stärke. . . Arnd i. m. I. 13., 24., 26., 28. II. 24-26. Seriver i. m. II. 57., 102. o. Helylyel-közzel a következő fejtegetésekkel párhuzamosak James i. m. következő fejezetei: 248-, 259.-0. Jamesre, a pragmatistára nagyon jellemző a „saintliness" megítélése 326.-0. (James-Wobbermin i. m. 201,- 210,2 L. pl. Roscher: Geistliche Gedanken eines Nationalökonomen. 20. ο. 3 Ezt a három subjectiv elemet látja a kultuszban Schlatter i. m. 213. ο Hasonlóképen James is, csak azzal a különbséggel, hogy csupán a negativ vállástételt, a bűnvallást veszi tekintetbe. James i. tn.462. o. Oames-Wobbermin i. m. 365. o.) Eltérő azonban Wundt elemzése: imádság, áldozat, megszentelő rítusok. Völkerpsychologie. VI. 449. ο 4 Schlatter i. m. 228-, 416.-0. 2
