Szelényi Ödön szerk.: Theologiai Szaklap 15. évfolyam, 1917 (Pozsony)
† Vásárhelyi Józseftől: A genfi „Réveil"
100 Vásárhelyi József. az első a kettő között természetesen megtartható nem volt. Amint Heyer megjegyzi: „E rendelet nagyon káros volt. Először is az ellenségek megragadták az alkalmat mondogatni, hogy ha a tanács ilyen rendeletet adott ki a Compagnie-nak, bizonyára azért tette, mert ezzel a papok titkos kívánságának felelt meg. . . Aztán mi történt? Amit megtenni a Compagnie-nak nem volt szabadságában, azzal mások bőségesen éltek, nem törődve sem a szükséges okossággal és mérséklettel, nem még a keresztyén szeretettel sem, melyet a Compagnie bizonyára nem hagyott volna el." 1 — Az erőltetett csönd nem tarhatott sokáig; valóságos papir-háború indult meg, melynek kimagasló eseménye a Bost-iigy volt. Ami Bost \825-ben Lyonban egy polemikus iratot adott ki „Defense de ceux des fidéles de Genéve qui se sont constitués en Eglises indépendantes, contre les sectaires de cette ville" („Azon genfi hivők védelme, akik független egyházakban tömörültek, e város szektáriusai ellen") címen. A szerzőt rágalmazás miatt pörbe fogták, de a Compagnie nagy meglepetésére és a Réveil híveinek óriási diadalára, felmentették. A Réveil eme második periódusának (1831—1849) vezetőembere Frangois Gaussen volt. Mint satigny-M pap és a Compagnie tagja már 1821-ben megalapította a Société des Missions-1. Ez intézmény első sikereiből világosan megállapítható az a láthatatlan világnézet-változás, mely a Réveil ellenesei között a Réveil közvetlen hatásának tulajdonítható. — A Bost-affaire után azonban egyre több szemrehányás érte Gaussent: szemére vetették, hogy Satigny-ben majdnem külön szeparált egyházat alapított magának és a szószékét csak annak adja át, aki a feltétlenül tiszta orthodoxus dogmatika szerint prédikál. Az ellenfelek az u. n. „Catechismus - ügyet" használták fel Gaussen tönkretételére. Ugyanis Gaussen vissza akart térni egyházközségében Calvin catechisnnisának használatához, a Compagnie ellenben a használt catechismus alkalmazása mellett volt, melyből Gaussen szerint az egyház négy alapigazságát: Jézus Krisztus istenségének, az ember eredendő bűnének, a bűnös hit által való megigazulásának és a Szentlélek általi újjászületésének dogmáját elsikkasztották. - Midőn az 1830-i i „grabeau annuel" alkalmával (a papok évenkénti egymásközti cenzúrája) a Compagnie Gaussen egész lelkipásztori magatartását éles kritika tárgyává tette, Gaussen levélben válaszolt, mely a maga részéről a hivatalos egyházat vádolja meg azzal, hogy eltért a calvini alapoktól. A Compagnie azzal felelt, hogy Gaussen-t egy évre kizárta üléseiből. Mindez azonban még nem volt elég. 1831 jan. 24-én Gaussen és társai, akik a Société des Missions-ból kiléptek, megalakítják a Société Evangélique-t, mely nemsokára a Réveil harmadik szeparált egyházává lett. Kezdetben ugyan nem volt szándékában a hivatalos egyházzal szakítani, sőt a megalakulását jelentő 1 Heyer: i. m. p. 132.
