Szelényi Ödön szerk.: Theologiai Szaklap 14. évfolyam, 1916 (Pozsony)

Könyvismertetés - Dr. Wagner Lajostól: Háború és élet

72 Könyvismertetés. 72 hirdették a vallás, a kultura, a polgárosodás csődjét, inert a háborúban semmi sem szent, a szemérem láncai bomladoznak, a jó helyet ad a gonosznak. Ámde az itélettartó Istennek világ kormányzásában benne van a háború. Nevelő eszköz ez is az ő kezében, a melyben ott tartja a mérleget s ha egy népet megmért és könnyűnek talált, akkor azt elejti. A világtörténet az embernek küzdelméből épül fel, a vezető kéz pedig: Isten. A háború és az értékek harca. Dr. Ravasz Lászlótól. - Az élet értékek harca. Értékes önmagunk fenntartása. Három fogalom tartja össze az érték világát: az igaz, a jó, a szép. Szerző itt idézi Schiller jeles mondását: Das Leben ist der Güter höchstes nicht. De azt kellett volna néhány sorban megmagyaráznia. Hogyan? A földi élet mulandó, de vannak örök, elévülhetetlen javak: Isten, hit, vallás, erény, ártatlanság, magasztos idea, a haza, a testvériség. Ezekért legyen kész az einber életét feláldozni s ne tartsa azt legfőbb jónak. Kérdések! A háború helye az értékek harcában? Miért folyik a harc? Haszonért-e: vagyonért, gyarmatért, hatalomért, hódításért, vagy pedig a szellem örök javaiért: becsületért, igazságért, az elnyomott és meggyalázott emberi méltóság felszabadításáért? Ez dönti el a háború belső értékét és nem a siker. Szerző hatalmasan s a filozofus világos fejével fejtegeti az axiologia elveit. A háború a profétizmus tükörében. Dr. Kecskeméthy Istvántól. Szerző az ótestámentomba vezet minket. A próféták voltak a háborúk főindítói és nemzetüknek leghevesebb harcratűzelői. Csak a prófétáknak köszönhető, hogy az ősi szent hagyományok el nem enyésztek és az Izráel magasabb hivatásáról szóló hit mindig a legválságosabb pillanatokban ragyogott fel a legfényesebben. A jósok Isten akaratának tolmácsai, a teokracia őrei, a jelen és jövő látnokai. Hirnökségük támogatására jelekkel, jegyekkel éltek, sőt néha zenével is. Céljuk: Izráeltől az igát elfordítani s a szám fzetés korszakában a nép sebeit szózataikkal enyhíteni. Mi keresztyének elismerjük az ótestámentomot szent könyvünknek. Ezt szerző jeles érvekkel bizonyítja. Értekezése kitűnő fejezet az ótestámentom teológiájából. A háború a világtörténelem tükörében. Révész Imrétől. Szerző Goethe Faustjából idézi Mefisztofeies bemutatkozó szavait: Része vagyok annak az erőnek, amely rosszat akar és mindig jót szerez. A háború a világtörténelem tükrében ilyen mefistoszerű, de az örök jóság hatalma alá vetett erőnek bizonyúl. Mindig rosszat akar: niert még hogyha az egyik vagy a másik hadakozó félnek öntudatos végcélja valóban jó is, képtelen elérni vagy csak meg is közelíteni ezt a végső célt egy sereg gonosz eszköznek és kárhozatos eredménynek öntudatos és erőszakos akarása nélkül. De mindig jót szerez: mert épen annak válik mindig a legigazibb javára, a ki ellen — a legirgalmatlanabbúl szegeződött a gonosz szándék éle. A történelem bizonyítja, hogy az értékesebb győz.