Szelényi Ödön szerk.: Theologiai Szaklap 14. évfolyam, 1916 (Pozsony)

Payr Sándortól: Flaciánus lelkészek Magyarországban

30 Payr Sándor. Ily módon vagdalkoztak az egyházlátogatók ellen Volmar és a többi fláciánusok is. Backmeisternek minden jó szándékát meghiúsították. Az osztrák rendek felajánlották neki a szuperintendensi állást is, de nem fogadta el, visszament Rostockba. A földesurak közt még mindig sok párfogójuk volt a flaciánusoknak. De Rueber János már megsokalta a sok vitát és gyűlölködést és 1581. valószínűleg Gogref Mentó nógatására elbocsátotta birtokairól két főemberüket, Magdeburgius grafenwerthi és Volmar michelhauseni lelkészt. Gogref hamarosan megírta ezt Rostockba Chytraeusnak és Backmeister is örömmel vett róla tudomást. Az egyházlátogatásnak mégis volt annyi sikere, hogy Backineister felhívására a Declaratiót több osztrák lelkész aláirta, ezek azután elhallgattak'. Feltűnő volt azonban, hogy Stock Frigyes katzelsdorfi lelkész, (Closter-Katzelsdorf), a régi evang. Weiszpriach-család udvari papja, ki mint egyik biztos járt körül az egyházlátogatókkal, most utólag 1581. csatlakozott a flaciánusokhoz. Tehát még hódítottak is. És 1581. julius havában egy újabb hitvallást adtak ki: Repetitio, das ist Wiederholung der Norma christlicher Lehre (12 ív 4-rét), melyet az osztrák rendeknek ajánlottak s azt akarják benne előadni, hogy ezen vita előtt az összes lelkészek az Augustana alapján miként vélekedtek egyértelműleg az eredendő bűnről'

2. Ezt negyven fláciánus lelkész irta alá, köztük Magdeburgius, már mint exul, Volmár pedig még mint michelhauseni lelkész. Aláirta Hohenberger Farkas kanizsai és Reuter Lénárd volt győri tábori lelkész is. A már említett magyarországiak közül aláírták: Frank borostyánkői, Dissinger pinkafői, Puchler felsőlövői, Kern nagymartom és Hoe fraknói lelkészek. Ezekhez most azonban ujak is járultak u. m. Sopron megyéből Böttiger Albert kismartoni, Hasler István nagyhöflányí, Rhorer Kálmán sérczi, Schweninger Mihály okkai, Häuser János fehéregyházi, Zschinkel András feketevárosi, Mosonmegyéből : Rath Lőrincz ilmiczi és apetloni, Pozsonymegyéből Hiebner vagy Hubner Simon somorjai lelkész

3. Ezek közül Böttiger a mansfeldi grófságból jött, 1582 már elűzetett Kismartonból, utóbb Ausztriában kapott helyet, de 1584. Puchaim Dietrich ismét kiadott rajta. Hasiért 1577. űzték el a stájer Schladmingból és úgy kerül Nagyhöflányba. Häuser pedig Villachból menekült Fehéregyházára, Ernő főherczeg 1585. elfogatta és 12 napi fogság után az egész birodalomból száműzte. Hubner 1580. még pottenbruni lelkész volt, onnan ment Somorjára. Moson megyében Pomogynak is volt már 1565. egy Kämpf Dániel 1 Domini tui Johannis Ruberi pietatem et zelum in tuendae verae doctrinae puritate eo magis admiror et laudo, quod dissvadentibus aliis Proceribus ecclesias suas nihilominus a Manichaeis seductoribus repurgat. Írja Chytraeus Gogrefnek. Raupach III. 14. - Raupach, III. Forts. 16. 1. 3 U. o. III. 21.