Szelényi Ödön szerk.: Theologiai Szaklap 14. évfolyam, 1916 (Pozsony)

Zoványi Jenőtől: A protestantizmus továbbterjedése és egyházi különválása Erdélyben, Tiszántúl és a hódoltságban. (1542—1556)

254 Zoványi Jenő. felette szerény követelményekkel lép fel, de a katholikus papság zömének túlságosan alacsony színvonaláról a magasabbhoz való átmenet első fokául nem is lehetett többet várni. Lényegében annyi volt az egész, hogy a káté (bizonyosan nem más, mint a Lutheré) ismeretét, tételeinek a szentírásból való igazolni tudását és anyanyelvükön való megmagyarázási képességét kívánták meg, ezenkívül azt, hogy a katholikusok, sacramentariusok, anabaptisták, antitrinitariusok stb. ellenében a biblia alapján meg tudják állapitni a helyes felfogást, meg, hogy elő tudják sorolni az ó- és újszövetségi könyveket, végül pedig, hogy ígéretet tegyenek ezeknek és a belőlök vett hitvallási iratoknak, u. m. az ágostai hitvallásnak és apológiájának; a Luther két kátéjának s a schmalkaldeni cikkeknek a további tanulmányozására. Wiener e szabályzat értelmében mégis kezdte hivatalos működését, mindjárt a következő hónapban, március 22-én több jelentkezőt és megvizsgáltat szentelvén fel lelkészekül. Épen legfőbb ideje volt a püspöki állás ilyetén felállításának, mert alig pár hónap elteltével uj püspököt állított Ferdinánd király a gyulafehérvári egyházmegye élére. Ez Bornemisza Pál volt, akinek azonban a katholicismus uralmának helyreállítására kifejtett buzgólkodása épenugy észrevehető siker és hatás nélkül maradt, mint előbb a György barát meg-megpróbált erőszakoskodása. 1554-ben az erdélyi városok panaszára maga a király tiltotta el a szászokkal egyetértő egyházak üldözését.

1 Az 1554. évi medgyesi országgyűlés pedig annyira tiszteletben tartotta a két félnek már megállapított jogegyenlőségét, hogy még tábori papokat is különkülön rendelt részökre,

2 az 1555. április 14-én Marosvásárhelyen tartott országgyűlés pediga felekezetközi viszályok kiküszöbölésére és a sérelmek orvoslására kifejezetten az 1550. évi juniusi országgyűlés végzését újította fel, mintegy alapelvül jelölvén meg az abban körülírt tűrelmességet. Sőt már a szakadás külső jeléül szolgáló önálló szervezkedést is jó részben szentesítette ez az 1555-iki országgyűlés, midőn a vallás ügyében már megszűntnek tekintette a katholikus püspökség hatáskörét a lutheránus papok felett, arra kötelezvén el ez utóbbiakat, hogy a gyulafehérvári vikárius megkereséseinek mindenben engedelmeskedjenek, kivéve a vallásügyet.

3 Maga a papság kevésbbé tudta vagy merte belétalálni magát az uj alakulatba. Wiener Pálnak 1554. augusztus 16-án bekövetkezett halála folytán csupán másfél esztendőre terjedő püspökösködése teljességgel nem volt elegendő hozzá, hogy a régi állapotot annyira kiölje a nagy többség tudatából, hogy ne tekintse többé rendjén való dolognak a katholikus püspök fölötte való jurisdictióját. És ennélfogva, midőn Bornemissza 1554 második felében egyházmegyei zs natra hívta őket, ha megelégedett volna egy egyszerűen a meghívásra szorítkozó körlevéllel, talán szó és ellenvetés nélkül engedtek volna neki, miután épen akkor ürese1 Századok 1874. 183. 1. 2 Pokoly: i. m. 1. 80-81. 1. 3 Zsilinszky: i. m. 1. 72. 1.