Szelényi Ödön szerk.: Theologiai Szaklap 14. évfolyam, 1916 (Pozsony)
Báró Podmaniczky Páltól: A keresztyény kultusz lényegének kifejtése valláspszichologiai és dogmatikai alapon
A keresztyén kultusz lényegének kifejtése. 227 A Jézus szerint való, teljes következetességgel az igét uraló kultusznak legszembeötlőbb jellemvonása tehát minden más kultuszszal szemben 1 Isten feltétlen prioritása. Jézus szerint minden Istentől indul ki: a Krisztus küldetése, a bűn felfedése, a kegyelem fölajánlása, a Krisztus műve a maga teljességében s a mindezeket hirdető ige is Isten üzenete. Az embernek csak meg kell hallgatnia, a mit az ige mond s engednie kell a hívó szónak. 2 S ha Jézus elmegy, jön helyette a róla bizonyságot tevő Lélek. Nem a tanítványok, ő szól a tanítványok által. 8 S épen ezért, mert ebben a kultuszban mindenek előtt és mindenek fölött Isten a cselekvő, szükségtelenek kultikus szabályok, a melyek az ember teendőjét szabályoznák. Jézus nem szervezte az igaz kultuszt, nem adott liturgikus szabályokat. 4 Tökéletes ellentéte tehát ez a kultusz mindennemű theurgiának, a mely a „colere" fogalmát Istenre való vonatkozásában is a „colere agrum" értelmében használja. 6 Csak ennek a kultusznak van szüksége körülményes utasításokra, liturgikus szabályokra, mert itt a prioritás az ember részén van. Ezen a nyomon kell elindulnunk. Közvetlenül és közvetve az a kultusz kapcsolódhatik Jézushoz, a mely 1. az igét és az igével összekapcsolt keresztséget és úrvacsorát tekinti annak a kultikus szervnek, a mely által Isten az emberrel érintkezik, a mely 2. teljes mértékben érvényesülni engedi az ige hirdetésében az evangéliumot: Istennek kegyelmét a Krisztusban és a mely 3. csorbítatlanul elismeri a kultuszban az emberrel szemben Isten prioritását 6. Ez a megállapítás természetesen nem akar a ker. kultusznak teljes képe lenni. A sacrificialis momentumot pl. teljesen figyelmen kívül hagyja. De épen ezért alkalmas arra, hogy elvezessen bennünket ahhoz a kultuszhoz, a melyet mint Jézushoz csatlakozó kultuszt vizsgálódásunk tárgyává tehetünk. Az apostoli kor kultusza főleg Pál leveleinek, az Actának és a Jelenések könyvének bizonyos adataiban tükröződik 7. Ha ezek 1 Izráel Jézus korabeli kultuszát egybe foglalhatjuk az akkori pogány kultusszal. Theurgia az egyik is, másik is. Rendtorff: Die Geschichte d. christl. Gottesdienstes unter d. Gesichtspunkt d. liturgischen Erbfolge. 6. o. : Ez természetesen nem jelenti azt, hogy akarata bénaságra van kárhoztatva. Ellenkezőleg: Máté 22, 4. 3 Máté 10, 2 0; 28, 1 9; Luk. 24, 4 9; Ján. 7, 3 9; 14, 1 6_ li ; 15, 2 e; 16, 7-, 5; 20, »,-,3; Acta 1, i— 5. 8. A Lélekre vonatkozó igéret nincs feszültségben az ige értékelésével: Schlatter i. m. I, 194. 0. 4 Rendtorff i. m. 16. 0. 5 Rendtorff i. ni. 6. o. 6 Ennek a hármas criteriumnak formai és tartalmi helyességét a megelőző és következő fejtegetéseken kivül többek között az is bizonyítja, hogy a mikor Luther szembe fordult az addigi kultikus fejlődéssel, azt a fentivel lényegben teljesen egyező hármas criterium mértéke alá helyezte. L,: Von d. Ordnung d. Gottesdienstes in d. Gemeinde. Luthers Werke. Herausgegeben v. Buchwald, Kawerau, Köstlin u. a. VII. 154. 0. 7 A jelenések könyvében annyiban, a mennyiben pl. képeiből következtethetünk az akkori kor kultuszára. L. Köstlin: Geschichte d. christl. Gottesdienstes. 6. 0.
