Szelényi Ödön szerk.: Theologiai Szaklap 14. évfolyam, 1916 (Pozsony)

Kiss Jenőtől: Az antihellenistikus apológia az őskeresztyén egyházban Quadratus-tól Lactantiusig

156 Kiss Jenő. Mtnucius. Hogy a keresztyéuek megtámadott Isten hitét igazolja, az emberi testre mutat, amelynek csodás szervezete feltétlenül utal teremtőre

1 (17). Semmit sem találhatunk az ember testben, aminek vagy aesthetikai, vagy fizikai jelentősége ne volna; és annak ellenére, hogy az összes emberek hasonlók egymáshoy, még sem lehet két egyforma embert találni

2 (18). A nagy világ is csodás berendezésével utal egy gondolkozó teremtőre, s nem állhatott elő magától. (17). Amint egy szép rendben tartott házba való belépésünkkor tekintüukkel mindjárt a ház urát keressük, úgy a világ épületének szemléletekor is keresnünk kell annak urát alkotóját

3 (18) (ib). Szellemi természete miatt testi szemünkkel nem láthatjuk ugyan Istent, de hiszen a szelet, sőt vihart sem látjuk, és mégis jótékony vagy romboló hatásuk tapasztalhatjuk. S ha már a villám felvillanó fényét sem viselheti el szemünk, hogyan akarnák magát a világosság forrását láthatni

4 (32). Saját lelkünket sem láthatjuk, mennyivel kevésbbé Istent. Amint a nap, hir az égen von, mindenütt érezteti hatását, úgy Istent is mindenütt lehet hatásából, munkájából szemlélni (ib). A szellemi Istent természtének megfelelően csak szellemi módon imádhatjuk. Milyen templomot égíthetnénk neki, amikor helyesen Ítélve az egész világ az ő temploma. Lelkünkben kell számára templomot emelnünk, és tiszta élettel imádnunk. Aki fedhetetlen életet él, az imádkozik hozzá, aki igazságot gyakorol és embertársait a veszélyben nem hagyja magukra, az áldoz neki, aki nem keresi a maga hasznát, az engedelmeskedik neki

3 (32). A keresztyének ilyen módon imádkoznak hozzá és áldoznak neki (ib.). Az utolsó Ítéletre vonatkozólag Cecilius azt véli, hogy mivel a világ örökké való, nem is lehet Ítéletről szó. Hogyan képzelhető el az, hogy az egész világrendet tűz pusztíthatná el, amint azt a keresztyének állítják, mintha az égbolt, vagy általában az egész világ elpusztíthatna. Felfogása szerint a keresztyének esztelen meséket mondanak a halál után való új életről és a test feldámadásáról. Óh kettős balgaság és esztelenség. A világ mindenségnek pusztulást jövendölnek, önmagunknak pedig 1 Ipsa praecipne formae nostroe pulchritudo Deum fatetur artificem . . . 2 . . . nihil in homine mebrorum est, quod nonet necessitatis causa sit, et decoris: et, quod magis mirum est eadem figura omnibus, sed quaedam unicuique lineamenta deflexa. 3 Quod si ingressus aliquam domum. omnia . . . ornata vidisses, utique prae esse éi crederes dominum . . . ita in hac mundi domo . . . crede esse 4 Nec mireris si Deum non vides. Vento et flatibus omnia impelluntur, vibrantur agitantur et sub oculis tamen non venit ventus et flatus . . . Quid . . . ilium luminis fontem possis sustinere, cumte abeius félgoribus avertas? . . . Deum oculis carnalibus vis videre, sum ipsam animam tuam . . . nec aspicere possis nec tenere? Igitur, qui t'nnoceniiam colit; Domino supplicat, qui instutiam, Deo libat qui fraudibus abstinef propitiat Deum, qui hominem periculo subripit opimam vtctimam caedit.