Szelényi Ödön szerk.: Theologiai Szaklap 14. évfolyam, 1916 (Pozsony)

Kiss Jenőtől: Az antihellenistikus apológia az őskeresztyén egyházban Quadratus-tól Lactantiusig

152 Kiss Jenő. Mint szabadakarat nélküli teremtmény nem tükröztetné vissza Isten dicsőségét, aminthogy Isten sem törődnék sokat az ilyen teremtménnyel (II. 7). Ha az ember nem volna szabad, hanem tetteiben a véletlenhez volna kötve, úgy nem lehetne dicsérni jótetteiért, korholni hibáiért, sőt egyáltalában nem lehetne jóról vagy rosszról beszélni

1 (II. 7), sőt az utolsó Ítéletről és feltámadásról sem (I. 18), holott a görög filozófusok nagy része, az oraculumokkal együtt elfogadja a halhatatlanságot (ib). Ebben nem is lehet semmi észszerütlen dolgot találni. Isten mindenható. Az emberi magot látva sem hinnők el, hogy idővel ember lesz belőle; Isten, aki a kis emberi magot emberré tudja növelne, arra is képes, hogy a feloszlott testet újra élővé tegye, amint azt Jézus is hirdette (I. 19). Az utolsó Ítélet és feltámadás szükségességét még azzal is lehet bizonyítani, hogy nélküle az emberek gonoszságaikban megmaradnak, általa rosszaságaiktól visszatartatnak. Az emberi törvények erőtelenek erre (I. 12, I. 14). Tatianus. A keresztyén isteneszme a bizonyság arra nézve, hogy a keresztyén vallást nem lehet teljesen ésszel felfogni. Istenről vannak ugyan képzeteink, tanaink, de nem az emberi gondolkozás eredményeként, hanem az isteni kijelentés révén. Istent csak az ő segítségével ismerhetjük fel, aki a Logost küldte el e célból

2 (contra gentes 5, 21). Nap, hold az emberért teremtetett, hogyan imádhatná hát az ember ezen szolgáit, hogyan tekinthetne fát vagy követ Istennek? (4, 5). A bálványimádás az igaz Isten megrablása (10). Hasonlítsák csak össze a pogányok meséiket a keresztyének elbeszéléseivel

3 (21). Amint egy fáklya lángjával sok tüzet lehet gyújtani, anélkül, hogy a fáklya tüze kisebbednék, úgy az Atyától származott Logos sein tette az Atyát Logos nélkülivé (5). A Logos által felismert Istent azután a természetben is megtaláljuk, és ami hatalmából láthatatlan, azt felismerhetjük tetteiben (4). Mint Justin, ő is sokra becsüli az írást, melynek védelmére nagy korát hozza fel (31, 36, 41). Mózes idősebb a görög íróknál (31), általában a görög írás feltalásánál (ib), és ebből következik, hogy a görög vallásnak a kijelentés vallásával való esetleges megegyezése a keresztyén szent könyveknek a pogányság által való használatára vezethető vissza; és amennyiben a szent könyvből átvett részeket nem is értették jól, rossz használatára (40). Ha az Istenről tiszta képzetem van, úgy az emberben is nemes képmást fogok látni; ellenben ha rosszul ismerem Istent, úgy az emberről ís méltatlan képzeteim lesznek. Óh ember ... a kutyát utánzód; az