Szelényi Ödön szerk.: Theologiai Szaklap 14. évfolyam, 1916 (Pozsony)
Kiss Jenőtől: Az antihellenistikus apológia az őskeresztyén egyházban Quadratus-tól Lactantiusig
144 K' s s Jenő. erre, úgy bizonyára az volna egyedül helyes állapot, hogy csak azután higyjünk miután megvizsgáltuk hitünk alapját (I. 2, 1). Ámde milyen kicsiny azon emberek száma, akiket a mindennapi élet küzdelme, vagy az értelem gyengesége nem akadályoz meg abban, hogy hitük igazságát megvizsgálják. Hogyan lehetne máskép a mai nemzedék nagyrészét megmenteni, mint úgy, ahogy az Üdvözítő tette. Olyan sok ezer ember hitt, és hite kiemelte őt a bűnök és vétkek sarából, amelyben elmerültek. Kérdezze meg csak Celsus a hivő sokaságot, hogy jobb lett volna-e ránézve, ha vár addig megtérésével, és megjavulásával, amig hitének igazságát pontosan megvizsgálta (1. 2, 1). A hit szükségességét Celsus is beláthatja, mert hiszen ez a pogányokra nézve is nélkülözhetetlen. Ezt követelik a filozofus iskolák fejei hallgatóiktól (1. 2, 2), ezt a mindennapi élet (1. 2, 3). Pedig hát ebben a hitben csalódhatnak, és gyakran csalódnak is (ib.); de abban a hitben, amelyet a keresztyének követelnek tagjaiktól, még senki sem csalódott, annak igazságát mutatják a következmények (ib.). Ezért mondják a keresztyének, hogy olyan emberek, akiknek sem idejük, sem elegendő értelmük ahhoz, hogy hitük alapját megvizsgálják, egyszerűen fogadják el azt, mivel a gyakorlati következmények bizonyítják annak helyességét. Nyilván való tehát, hogy Celsus alapelve nem igaz, és úgy a ráépített következtetések is helytelenek. Elvileg a keresztyének sohasem mondják, hogy vakon higyjünk, hogy a bölcs ember tartsa távol magát, tőlük (111. 8, 1). Ha néhány tévelygő beszélt is ehhez hasonlót, ebből még nem következik, hogy az egész keresztyénségnek ez a felfogása, s hogy ez azért elvetendő (ib.). A keresztyének hívják az egyszerű, balgatag embereket is, de hívják a tanultakat és felvilágosultakat is. Azt mondják: közeledjetek nyugodtan hozzánk ti bölcsek, ti okosak, ti tanultak, de ne maradjatok el ti sem, ti tudatlanok, balgák, kiskorúak, gyermekek, együgyűek, mert ami tudományunk, amely minden embert Isten szolgálatára készít elő, az ilyen embereknek is javára szolgál (III. 8, 5). Mindenkit hivnak ők, hogy magát megtisztítsa és megszentelje; ha a bűnösöket is hívják, úgy ez azért történik, hogy lelkük sebjét tudományukkal bekötözzék és a gonosz indulat tűzét a hit orvossága által megoltsák (III. 10,7). És amennyiben bűntelen ember nem található, valamennyiünknek szükségünk van a keresztyén hitre (III. 10, 8). Az értelmes ember ezt könnyen beláthatja, de az együgyű is megértheti (VI. 2,3). Ha bölcseség kívánatos is, de nem a bölcseségnek látszata (ib.). A filozófiát nem becsülik le a keresztyének, csak hangsúlyozzák, hogy a próféták és Jézus tanításának nagyobb az értéke (VII. 6, 9, 10; V. 6, 3), mert a görög filizófia csak kevés ember számára való, a keresztyén igazság ellenben mindenki számára. Ha Piátónak ékes és feldíszített írásmódja nem is volt haszon nélkül való, mégis csak kevés embernek szolgált javára; míg ellenben az apostolok mindenki által érthető
