Szelényi Ödön szerk.: Theologiai Szaklap 14. évfolyam, 1916 (Pozsony)

Dr. Schneller Istvántól: Apáczai Cseri Jánosról, mint a magyar nemzet pedagógusáról

Apáczai Cseri Jánosról. 105 zavarok chaosát a tudomány módszerének fényével szép rendbe hozta.

1 Hogy a létező mögött rejlő és azt megalapozó észszerűnek elve a philosophia, de általában a tudomány szempontjából igen nagy jelentőségű: az az előtt világos, a ki tudja azt, hogy a dog- mastismus éppen ez elvnek ellenmondása. Nem véletlen, hanem épen ezen elvnek egyik következménye, hogy a Ramus hatása alatt álló strassburgi akadémián a négy theologiai tanár csakis a szentírás magyarázatával foglalkozott s nem véletlen, hogy ugyancsak e hatás alatt állók a theologiában is az észszerűséget keresték és a gyakorlati életre nézve ennek az alkalmazását követelték. Ily irányban fejlődött tovább Apáczai is és pedig nagy professzora, Bisterfeldnek hatása alatt. — Bisterfeld alapjában philosophiai gondolkozású lélek volt. 1638. szeptember havában Hartlibnak írt levelében bevallja, hogy beleunt már Daciába qui curiositati ingenii satisfacere omnesque Scientiarum quorundam Tyrannide oppressarum vindices consulere decreverim;

2 vissza szeretne vonulni és pedig Angliába, hogy nyugodtan élhessen tanulmányainak — a hol is ha Istennek ez tetszene — philosophussá válna.

2 S tényleg igaz philosophiai lelkületű férfiú volt. Nem állott meg — mint Ramus a szónál, a szónok Cicero műveinél; ő a „res"-t egész általánosságában — mint a létet fogta fel; s így ő a logikát nem a rhetoricával, hanem a metaphysikával hozta kapcsolatba. Nem érti ezért is, hogy akkor — midőn a „cognitio rerum"-ot kívánja Comenius encyclopaedicusan összefoglalni: miképpen mellőzheti a metaphysikat. Ez előtte „non solum mirum, sed prorsus absurdum".

4 Nem tudja elképzelni, hogy Comenius ezt magától s nem másoknak hatása alatt tette volna. Comenius encyclopaediája így egy torzalkotás, mert csak a metaphysikai alapozás ad még csak tudományos alkotásának életteljes egységet; egy oly egységet, mely a sokságot kevésre, és a keveseken, a sokságot alapozó, általános fogalmakon, kategoriakon (voces)-át egységre képes visszavezetni. Ezzel ő nem jut ellenkezésbe az empirismussal (Bacon), nevezetesen a senzualismussal.

5 Az ugyanis szerinte a magnum myste- rium: „Primas omnium notiomim ac vocum matres ab omnibus sensibus ingeri: quae (v. g. esse, status, motus, quantum, quale, situs etc.) licet ortu physicae sint, usu tamen plane catholicae

R. 1 U. o. 93 1. 3 Monum. Germ. Paedag. XXVI. 116 1. 3 U. o. 112 1. 4 U. o. 252 1. Rákóczi fejedelem írt levelében megemlékezve Comenius pansophicus törekvéseiről. 5 Ugyan ebben levélben ajánlja fejedelmi figyelmébe Bacon: De augments Scientiarum művét. A levél e részét nem vette fel Kvacsala a Mon. Germ. Paed. XXVI. de meg van Tört. Tár. 1888. Rákóczy Zsigmond levelezésében. 6 U. o. —