Szelényi Ödön szerk.: Theologiai Szaklap 13. évfolyam, 1915 (Pozsony)
Mikulik Józseftől: A gömöri ág. hit. evang. esperesség története 1520-1744. Közli: Kovács Sándor
86 Mikulik József. jesztése, már abból is kitűnik, hogy 1704-ben még a lelkészek külön és a világiak is külön tanácskoztak és szavaztak; kevésbe mult, hogy a két kamarális rendszernek egy neme nem honosúlt meg. Az egyszer kényszerűségből, számításból vagy jó tapintatból átengedett jogot később mindinkább kiterjesztették és végre a világiakat is az egyház ós esperesség jogosult tagjainak tekintették, kik ezentúl minden gyűlésben részt vettek és a lelkész mellé választott tisztviselők által az egyházak és az esperesség kormányzatát is kezökben tartották. így történt, hogy 1707-ben Lányi Pál rozsnyói lakost az esperességi tanácsba is beválasztották ós hogy Rozsnyón 1709 körül úgy a magyar mint a német egyháznak Lakatos András és Lányi Pál személyében külön — világi — felügyelője volt (Sexti Schmal 12—14). A fejedelem az elnyomott vallásszabadság visszaállítását is célul tűzte ki, de a mellett minden törekvése oda irányúit, hogy a felekezetek közötti súrlódásoknak békés úton vegye elejét és miután a többé kevésbé elfogúlt ós uralomra törekvő lelkészek mérséklésére a világi befolyást használta fel, célt is ért, mi által alapját vetette meg a tolerantinak ós egyenjogúságnak, mely aztán 1711-1781-ig teljesen eltörültetvén az 1868. 53. t.-c. által sem volt egészen visszavarázsolható. 1) Második körülmény, mely szintén figyelmet érdemel, hogy az egyház megszűnt állam lenni az államban, amennyiben az államhatalom felügyelete alá jutott, de a nélkül, hogy önkormányzati jogát elvesztette volna. így pl. az egyházak visszaállítása nem mint az előtt maga az esperesség által erőszakkal és fegyveres kézzel „az erősebb hatalmával", hanem a kormány által egy minden érdeket képviselő biztosság közvetítésével történt. Az ág. hitv. ev. egyház a szövetkezett rendek tanácsában kellően képviselve volt és e képviselők a róm. kath. püspökökkel és kálvinhitű főemberekkel egyenjogúak voltak és baj esetében akartak is, tudtak is segíteni; másrészt esperességünk a kormány intézkedéseit a protestáns autonomia alapján elbírálta és bontókós alá vette, így az 1706 február 16-án kelt rendeletet nemcsak tárgyalta, de — mint láttuk — némely részét határozottan el is vetette. Az esperesség szervezete θ korszakban tehát lényeges változást szenvedett: 1. a rendes esperességi gyűlés úgy mint az előtt György ós Mihály napja körül tartatott, a rendkívüli pedig ') Az 1706 február 16-án a szövetkezett rendek tanácsa által kiadott rendelet egyenesen meghagyja, hogy a világiak úgy a gyűlésekben, mint a lelkészek megvizsgálásában részt vegyenek. Kérdés : nem volt-e az más esperességben már régebben behozva ? nem szólt-e ezen rendelet csupán és kizárólag a gömöri esperességnek, hol — mint láttuk — 1704-ig majdnem teljes hierarchiát találunk ?
