Szelényi Ödön szerk.: Theologiai Szaklap 13. évfolyam, 1915 (Pozsony)
Könyvismertetés - w: Beszédek és imák háborús alkalmakra I.
Köny vismertelés. 75 benyomásunk szerint kiválólag sikerült Erasmus és Montaigne méltatása. Legrövidebb a „Ratio Educationis"-hoz írt bevezetés, de itt a fordítót a részletes elemzéstől fölmentette Fináczy Ernő' kitünó' műve. (A magyar közoktatás története Mária Therézia korában). Mindegyik kötet érdeméül tudhatjuk be azt is, hogy a fordítók a lehetőséghez képest a magyar vonatkozásokat is felemlítik. A könyvek a Stephaneum nyomdából kerültek ki. Kiállításuk szép és ízléses. Áruk — a terjedelemhez képest — nem túlmagas. A Ratio Educationis (271. lap) ára 6 K; Montaigneé (139) 3 K., Erasmusé (129) 3 K., Locke fordításának az ára (232) 6 K. Csoda-e, ha ez oly szépen megindult és hasonló szép jövó'vel kecsegtető' vállalat hatása alatt az a fohászkodás kél az én lelkemben, vajha protestáns tanáregyesületeink hasonló elhatározásra gerjednének és együttesen erővel megindítanák a „Magyar paedagógiai írók" tárát. Igazán erkölcsi kötelességünk volna ez nekünk már azért is, mert a magyar neveléstörténetben oly sűrűn találkozunk prot. nevek viselőivel, kiknek munkálatait nem szabadna a feledékenységnek átengedni. - Ε vállalat méltókép sorakozhatnék a fentihez, melynek további sikeres haladást kívánunk. Dr. Szelényi Ödön. Beszédeit és Imák háborúi alkalmakra. A most dúló ádáz világháború különböző alkalmaira összeállította Dr. Lencz Géza, debreczeni egyetemi tanár. Kiadta a Hoffmann és Kronovitz czég könyvnyomdája. 1914. Tartalmaz 27 egyházi beszédet közönséges vasárnapokra, 10 beszédet különös istenitiszteleti alkalmakra, 4 beszédet vallásos estélyekre, 9 imádságot különféle istenitiszteleti alkalmakra. Terjedelme 288 lap. Ára 5 korona. Amint látható, ez a kötet irodalmi termék teljesen az alkalmiság szüleménye. Innen van az, hogy ahány a szerző, annyiféle a hangnem és a megnyilatkozás. Mintegy ötvenen járultak hozzá a kiadvány sikeréhez, kiki azzal lépvén a nyilvánosság elé, ami az ő közvetlen hallgatóságában hatást keltett, vagy visszhangra talált, vagy vigasztalást,'épülést, győzedelmi reménységet és élő hitet idézett elő. Ebből a szempontból tanulságos, hogy dr. Baltazár Dezső püspök Debreczenben, Jánosi Zoltán. Dr. Lencz Géza, Csiky Lajos, Uray Sándor, dr. Veress István és Makai Lajos ugyanott, aztán dr. Tüdős István püspök Miskolczon, Révész Kálmán Kassán, Nagy Béla Sárospatakon, Kiss József Pápán, Haypál Benő Budán, Futó Zoltán Szentesen, Szuhay Benedek Sajókápolnán, Csomasz Dezső Mezőtúron, F. Varga Lajos Nagyrábén, Szabó Lajos Hajduhadházon, Incze Lajos Vízaknán, Dombi Lajos Gyulán. Dombi Béla Gyomán, Nádházy Bertalan Battonyán, Nagy Imre Biharugrán, Péter Mihály Gálszécsen. Román Ernő Alsózsolczán, Kájel István Felsőiregen, Kájel Endre Balatonend-