Szelényi Ödön szerk.: Theologiai Szaklap 13. évfolyam, 1915 (Pozsony)

Pröhle Károlytól: Háború és theologia

Háború és tlieologia. 65 ahol szünetelt, új lelkesedéssel, kitartó hűséggel újra megkezdődjók és ahol eddig is folyt, még intensivebb alakot öltsön. Itt is a gyakorlati theologia van hivatva a helyes irány adásra. * A lelkipásztorkodás alkalmat ád annak közvetlenebb megfigyelésére is, hogy a háború élményei hogyan tükröződnek a lelkekben, hogy ezek mi módon reagálnak a háborús viszonyok hatásaira, a lelki reagentiák között milyen szerepet játszanak azok a vallásos és erkölcsi elemek és motívumok, amelyeket az egyház főképen egyrészt a lelkész, másrészt a tanító munkája útján igyekszik híveinek lelkébe plántálni és általában hogyan jelentkeznek a lelkek vallásos szükségletei. Ennek a megfigyelésnek a tanúlságait aztán a gyakorlati theologia a többi egyházi functiók elméletében is igen nagy haszonnal dolgozhatja fel. Ilyen tanúiság példáúl a vallásos iratok terjesztésének szüntelen ós sohasem fölöslegesen hangoztatott szüksége és fontossága, vagy a biblia a káté és az énekeskönyv „klasszikus" helyei könyv nélkül tudásának jelentősége. Végűi nem hagyhatjuk figyelmen kívül a jelenkornak egy oly tanulságát, mely a mai élet legkülönfélébb területein újra meg újra bebizonyosodik, t. i. az organisatiónak, a valóban actióra képes szervezetnek a fontosságát. Ez a tanúiság az egyházi szervezetre is áll. Az elmélet terén az egyházjogtan érvényesíti ezt a tanúiságot, a megérlelődött elveket az egyházi törvény- és szabályrendeletalkotás van hivatva a gyakorlatba átvinni. A főczél mindenesetre csak az lehet, hogy az egyházi szervezet minél jobban és minél egyszerűbb úton-módon biztosítsa a lelkeknek, a gyülekezeteknek a kegyelem eszközeivel, az igével és a szentségekkel való ellátását, amint az az egyház lényegszerű functióiban különböző alakot nyer. Ehhez a főczólhoz az egyházi szervezet minden egyes része a szolgálat viszonyában áll s elveszti lótjogosúltságát, ha önczélként a főczél rovására érvényesül. Az ilyen szervetlen elemektől az egyházi szervezetet múlhatatlanúl meg kell szabadítani. Egy új egyházi törvényhozásnak legfontosabb feladata az volna, hogy az egyházi alkotmányt ebből a szempontból gyökeres revisió alá vegye s az egyház szervezetét abban a szerves értelemben minél actióképesebbé alakítsa. * * * íme a háború és a theologia viszonyításából folyó problémák és feladatok egész hosszú sorozata. A problémákat és feladatokat megjelölni és kitűzni természetesen végtelenül könnyebb, mint megoldani. De ami könnyű, azért talán még nem haszontalan. Theo!. Szaklap XIII. évf, 5