Szelényi Ödön szerk.: Theologiai Szaklap 13. évfolyam, 1915 (Pozsony)

Pröhle Károlytól: Háború és theologia

Háború és tlieologia. 41 jelenkor válságával szemben is érvényesítjük — aminthogy a vallásos érzés természetes életösztönénél fogva érvényesítenünk kell — és figyelembe vesszük, pasztán természetes életünk nézőpontjából, ennek a válságnak úgy extensiv mint intensiv irányban rendkívüli méreteit: akkor elutasíthatatlan erővel jelentkezik az a vallásos gondolat, hogy a világháború magának az igazság és a kegyelem szent Istenének műve, melyben egyszerre jelenti ki büntető — és pedig a bűnt sokszor bűnnel bűntető igazságosságát és új életre hívó kegyelmét. Ez a gondolat a mostani viszonyok között vallásos szempontból annyira szükségképeninek tűnik fel. hogy meggyőződésein szerint a vallásos hit az istengondolat kiküszöbölésére irányuló törekvésekkel szemben ma csak akkor tarthatja fenn magát, ha erre a gondolatra emelkedik fel; ezzel a gondolattal nemcsak fenn tudja magát tartani, hanem ereje teljében a helyzet urává lesz. meggyőzi a világot. Mivel ez a gondolat a jelenlegi világválság vallásos szemléletéből önként és szükségképen folyik, azért ennek a gondolatnak az érvényessége teljesen független attól, hogy az emberek és a népek milyen mértékben fogadják el ós követik. Hogy ennek a gondolatnak a létrejöttéhez nem elég az ember lelkébe plántált természetes istentudat ós vallásos érzés, hanem hogy teljes kiórlelődése és világineggyőző erőre emelkedése csak a keresztyén (újszövetségi) kijelentés hatása alatt lehetséges — amint az fönti formulázásából is kitűnik — arra csak közbevetőleg akarok utalni. A keresztyénség a vallás igazsága. A világháború válságának ezt a vallásos megítélését úgy értem, hogy vallásos felfogás alapján ma így kell Ítélnünk theologiai eszmélkedés nélkül is. aminthogy vallásos nevelésű, bár különben csupán elemi műveltségű emberek ajkáról is nem ritkán hallunk ilyen értelmű ítélkezést. Azonban ha a jelenlegi világválságnak föntebb körvonalozott vallásos megítélését úgy ismertük meg. mint amely a vallás jogos életösztöneiből folyik és theologiai gondolkodásunkkal nem akarjuk a vallás életerejét gyöngíteni, hanem inkább utat törni számára a tudomány terén és a tudomány eszközeivel is: akkor theologiánk a világháborúnak ama vallásos felfogását is magáévá teszi s a keresztyén életszervezet egeszéből folyó szervi feladatának megfelelően dolgozza fel. Ez a feladat közelebbről abban áll, hogy a theologia a tudatosságnak elérhető legmagasabb fokára emeli azt. amit a vallásos és különösen a keresztyén lélek a mostani világválság hatása alatt átél, ezt az átélést a keresztyénség lényegének, örök igazságainak világításába helyezi és viszont a jelenkor tapasztalásait felhasználja a vallás és keresztyénség tudományos problémáinak új megvilágítá-