Szelényi Ödön szerk.: Theologiai Szaklap 13. évfolyam, 1915 (Pozsony)

Könyvismertetés - Faragó Bálinttól: Beszédek és imák háborúi alkalmakra. II.

299 Könyvismertetés. s egyúttal határozottan rá tudott volna mutatni arra is, hogy kinek a nézetét sajátította el és tolmácsolta Dévai. Ugyancsak előítéletből ered a szerzőnek az az állítása, mely szerint az 1561—2 -iki debreczeni hitvallásnak calvinisták voltak a szerkesztői (169. 1.). Nem mondhatnám! Úgyszintén az az első Révész Imrétől a szerző által idézett és „sokszorosan megbizonyult, magától értetődő, sarkalatos igazságnak" deciaráit állítás sem felel meg a történeti valóságnak, hogy „a magyar haza reformátiőjának kezdetleges forrását kétségenkivül Luther szellemének hatása indította meg, de a forrás a magyarajkuaknál tüstént melanchthoni irányzatot vett; majd a helvéták felé tartott, s mire folyammá nőtt, egyenesen Kálvin szellemét és irányzatát vette fel". (1.1.) Jókora tévedés a tüstént melanchtonivá válásra vonatkozó is, de sokkal nagyobb a Calvinus szellemének és irányának uralkodóvá lételére vonatkozó. Ez épenséggel sohasem történt meg. Nem tartozik ide mindezeknek a megczáfolása és a történeti igazság hamisítatlan és tüzetes kifejtése, de különben is reményem van hozzá, hogy a szerző maga is be fogja látni, a mostan napvilágra jutotthoz hasonló alaposságú utánjárás és tanulmányozás után mindezeknek az állításoknak csak képzeletből merített voltát. Reményem van nemcsak ez egész könyvének az előbbi füzetével ellen tétes végeredménye nyomán és alapján,hanem abból a körülményből folyólag is, hogy jelen művében egy pár olyan igazságot is hangoztatni mer, amiket néhány évvel ezelőtt még szentségtörés volt a magyar reformátusok elébe tárni. Azt t. i., hogy Calvinus sokat tanult Butzertó'l (177. 1 ). és azt, hogy a Calvinus úrvacsoratana közvetítő czélű volt (177.1.). Ez is haladás tudományos állapotunkban, s általában az egész munka annyira jelentékeny haladást képvisel tudományos fejlődésünk mezején, hogy nem kevés dicséretre méltó még annak a részéről is, aki több tekintetben másképen vélekedik, mint a szerző. Debreczen. Zoványi Jenő. „Beszédek, és Imák háborúi alkalmakra". 2. kötet, 335 lap. Összeállította dr. Lencz Géza, ref. theol. tanár a debreczeni egyetemen. Debreczen 1915. Hoffmann és Kronovitz kiadása. Tiszta jövedelme a sebesültek számára beszerzendő vallásos iratokra fordíttatik. — Második kötete e könyv a dr. Lencz Géza összeállításában megjelent ref. egyházi beszédeknek a most folyó világháború alatt. Közöl: a) 22 egyházi beszédet közönséges vasárnapokra Andrássy Kálmán, dr. Baltazár Dezső, Bede László, Bocsor László, Bokor Sándor, Böszörményi Jenő, Csernák Béla, Erdős Károly. Futó Zoltán, Fülöp József, Imre Lajos, Kájel Endre. Kiss József, Kósa Ferencz, Marjai Károly, Pósa Péter, Rómán Ernő, Sulyok István, Szabó Béla, Takács Sándor. Könyves Tóth Kálmán, dr. Tüdős Istvántól; b) 15 egyházi beszédet különös isteni tiszteleti