Szelényi Ödön szerk.: Theologiai Szaklap 13. évfolyam, 1915 (Pozsony)

Dr. Erdős Józseftől: Jakab apostol theologiája és ethikája

24 D. lírdós József. csatlakoztak, így De Wette

1), Kern

2), Baur

3), Weiffenbach

4) és nézettársaik. Mások azonban, úgymint Neander

5), Thiersch

6), v. Hofmann

7), Wiesinger

8), Beyschlag

9), Ménégoz

1

0), nálunk Bartók

1

1) stb. úgy gondolkoztak, hogy Jakab és Pál álláspontjaösszeegyeztethető ; viszont egyesek, mint Weizsäcker

1

2), Lechler

1

8), Kübel

1

4), Weiss Β.

1

5), Schlatter

1

6) elismerik a tanbeli eltérést, de azt kiegyenlíthetőnek tartják. Amint aztán az újabb korbeli bibliai theologusoknál divatossá lett az a tetszetős vélekedés, melyszerint az újszövetségi kánonírók külön-külön a saját egyéni tanalakzatukat terjesztik elő, anélkül, hogy egyik a másikra hatást gyakorolt volna: hovatovább átalánossá lett az a nézet, hogy mind Jakab, mind Pál, a maga külön tanrendszerét tárja elibénk és egyik a másikkal nem vitatkozik, sőt mindenikőjök tiszteletben tartja apostoltársa meggyőződését, minek folytán csupán a theologusok félreértésén alapul az a feltevés, mintha Jakab és Pál között ellenmondásról volna szó. Ehezképpest az újabbkori theologusok abból indulnak ki, hogy a Jakab fogalmi körében és nyelvhasználatában a) a hit, β) a cselekedetek és γ) a megigazulás, egészen más gondolatot jelent és fejez ki, mint Pálnál, amiből következik, hogy mindkét apostolnak a saját álláspontján igaza van, közöttük eltérés nem állapítható meg, sőt inkább végeredményileg mindkettőjük ugyanazt akarja mondani, ha szinte a szavak használatát és a kifejezéseket tekintve látszólag ellentétben vannak is egymással. Ε modern elemzés hívei úgy vélekednek, hogy a) a hit a Jakab fogalma szerint tágabb körű, átalánosabb és nem a szívben, hanem az agyban, nem az érzelemben, hanem az értelemben gyökerező vallási elem. Bár ő is ismeri a dicsőség Urában, ami Jézus Krisztusunkban való hitet (2j), amely a keresztyén ember életének irányító elve, ') Biblische Dogmatik des A. u. N. Testaments. Berlin, 1813. 3. Aufl. 1831 Der Brief Jakobi untersucht und erklärt. Tübingen, 1η38. s) Vorlesungen über neutestamentliche Theologie. Leipzig, 1864. 4) Exegetisch-theologische Studie über Jac. 2 Gieszen, 1871. ή Geschichte der Pflanzung etc. Hamburg, 1832. 5. Aufl. 1862. 51. 6. ") Die Kirche im apostol. Zeitalter. Frankfurt a./M. 1852. 3. Auflage. Augsburg, 1877. ') Der Schriftbeweis. Nördlingen, 1852—55. 2. Aufl. 1857-59. ") Der Brief des Jakobus. Königsberg, 1854. Neutestamentliche Theologie. 2 Bde. Halle, 1891. 2. Aufl 1896. l

u) Etüde comparative de 1' enseignement de

r saint Paul et de saint Jacques sur la justification par la foi, megjelent az Etudes de theologie et de Γ histoire-ban 1901. ") A Jakab levele. Tanulmány. Kolozsvár, 1908. 1

2) Das apostolische Zeitalter der christl. Kirche. 3. Aufl. Göttingen, 1901. 1

8) Das apost. und das nachapost. Zeitalter. 2. Aufl. Stutlgart, 1857. 1

4) Das christliche Lehrsystem nach d. heil. Schrift. Stuttgart, 1873. t

5) Lehrbuch der bibl. Theologie des Ν. T. 7. Aufl. Stuttgart. 1903. l

e) Die Theologie des N. Testaments. 2 Bde. Calw u. Stuttgart 1909 10