Szelényi Ödön szerk.: Theologiai Szaklap 13. évfolyam, 1915 (Pozsony)

Dr. Zsilinszky Mihálytól: Visszapillantás a hazai ev. egyháznak XVI. századbeli zsinataira

226 Dr. Zsilinszky Miliüly. vagy hallanak, azt a superintendenssel együtt jó kedvvel intézzek el. A prédikátoroknak ügyes-bajos dolgaikban segít­ségükre legyenek ; de nem úgy, mint azelőtt tették némelyek, akik házuk küszöbén sem léptek ki. Ha pedig kimentek is, hasuk, torkuk töltésóért mentek, de az illetők baján nem segítettek. A superintendens által valamivel megbízatván, küldetésükben társaikkal együtt híven járjanak el, mindent az ecclesia épülésére cselekedvén. Az ordinandusoknak vizs­gálásában ők legyenek az első theologusok; aztán másoknak is szabadsága lesz az új lelkészek megvizsgálására, úgy amint azt Pál apostol is parancsolja, hogy akik az isten ecclesiájában akarnak szolgálni, azok — mielőtt a szolgálathoz kezdenének. megpróbáltassanak, hogy senki ne prédikáljon, se ne keresz­töljön, se ne communicáltasson, mig az ő tudománya az ecclesia előtt meg nem próbáltatik. Kivételképen a főseniorok eskü alatt az egyházi szolgálatot megengedhetik azoknak, akiknek tudományát, vallásosságát ós erkölcsösségét ismerik. A lelkipásztorok képesítéséről és alkalmaztatásáról az mondatik, hogy akik az egyház szolgálatára szánják magokat, azok csak nyilvános vizsga után ordinálhatók. Amennyiben pedig a főgondviselőnek —* a fősenioroknak — sürgős esetben ki kell szállniok, ilyen esetben a közel városban levő prédi­kátor. ha hívják, menjen annak ecclesiájába és ott mind a prédikálásban, mind a keresztelésben, mind a communicál­tatásban, mind az esketésben szolgáljon. Mert — u. m. — a gyermekszülő asszonyoknak beavatásokat propter bonum ordinem decorum, et propter sanitatem recuperandam. De aztán vigyázzon az a lelkész, hogy más lelkésznek vetésébe sarlóját ne vágja; annak híve és akaratja ellen ne prédikáljon, ne kereszteljen, ne communicáltasson és ne eskessen. Csak olyan esetben, ha az beteg, vagy távol lenne és ha a község az ő szolgálatát kívánná Amit pedig szolgálatjáért kap, azt az odavaló lelkésznek adja. Óvakodjék valamely ecclesiába bemenni, míg az elődjét ki nem elégítette. Minden pásztor csak annyi terhet vegyen fel, amennyit elviselhet. Ha egy város, vagy falu elbírja tar­tani, akkor többhöz ne kötelezze magát; de ahol kevés a lelkész, ott szabad egynek két vagy három falunak is szol­gálni. Fődolog, hogy Isten igéjével ne kereskedjék, mint azt azelőtt némelyek cselekedték és most is cselekszik, hanem a Krisztus ecclesláját építse Péter apostol tanítása szerint: „Legeltessétek isten nyáját, mely a ti gondviseléstek alatt vagyon; gondot viselvén arról, nem kényszerítésből, hanem örömest, nem kívánván éktelenül nyereséget, hanem kész indulattal. Senki nagyobb jövedelemért helyét el ne hagyja, hanem inkább azon legyen, hogy az egyháznak használjon ; inert

Next

/
Oldalképek
Tartalom