Szelényi Ödön szerk.: Theologiai Szaklap 13. évfolyam, 1915 (Pozsony)
Dr. Erdős Józseftől: Jakab apostol theologiája és ethikája
196 D. F.rdős József. nemes altruismus magasztos elvének szolgálatában föl kell keresnie eltévelyedett felebarátját, hogy megmentse annak legdrágább kincsét, tudniillik a lelkét a haláltól. Amiképpen a pásztor gondoskodó odaadással keresi és nem nyugszik, amíg meg nem találja a nyájától elmaradt vagy eltévedt juhot, és annak a megtalálásán s megmentésén inkább örvend, hogynem mint az el nem tévelyedett nyájbeliek egész sokaságán : aképpen kell minden valóságos és hű keresztyénnek odaadó fáradozással teljesíteni a lélekmentő missiót, abban a boldogító tudatban, hogy a mennyei Atya nem akarja, hogy egy is elvesszen az övéi közül. Ami pedig az így végzett missió ama következményét illeti, mely szerint a keresztyéni szeretet ily méltó megnyilalkozása bűnök sokaságát fogja befedezni, arra nézve az apostol mondásának értelme az, hogy a tévelygés útjáról megtérített bűnösnek, mint immár megtérthívőnek előbb elkövetett hibáit és ballépéseit a keresztyén gyülekezet és társadalom többé fel nem róvja, számon nem tartja, hanem megbocsátja, őt magát pedig az erkölcsileg ép és egészséges tagok sorába befogadja. A kölcsönös keresztyéni szeretet, az egységesítő hit ós az élő reménység szellemében híven, czéltudatosan teljesített evangéliomi missió áldásáúl valósúl meg egykoron az egy nyáj egy pásztor jézusi gondolata. 1). Erdős József, egyetemi tanár.
