Szelényi Ödön szerk.: Theologiai Szaklap 13. évfolyam, 1915 (Pozsony)

Dr. Szelényi Ödöntől: A magyarországi ev. középiskolák tantervének történetéhez (1805-1886.)

142 Dr. Szelényi Ödön. történet, régiségek és mythológia Eschenburg encyclopaediája szerint, melyet, Stanislaides latinra fordított. 4. A poétika szabályai kapcsolatban Horatius: „De arte poetica" magyarázatával. 5. Görög nyelvtan (Strotius chrestomathiá-ja; Matthias: Kivonatok a görög történelemből). 6. Földrajz és történelem folytatólag a XV. századig, vagyis a tudományok újjászületéséig. 7. Tapasztalati lélektan és népszerű logika. 8. Stylusgyakorlatok és a latin költők válogatott fejezeteinek szavalása. 9 Rendkívüli órákban a magyar nyelv. Az V. osztály a „classis selectaRendeltetése betölteni az űrt, mely jelenleg a humánus iskolák és a bölcselettanulmány között van. Tárgyai a következők. 1. Bevezetés a szentkönyvekbe, mely az iratok szerzőiről, tervéről, hitelességéről, a keresztyénvallás igazságáról és kiválóságáról. 2. Latin és görög auctorok magyarázása philologiai és kritikai szempontból. 3. Aesthetika. 4. Prózai és költői stylusgyakorlatok különböző nyelven, philosophiai disputátiók hetenként egyszer; latin, magyar ós német szavalatok. 5. Újkori classicusok olvasása és ismertetése. 6. Neveléstan a tanuló anyanyelvén előadva, kivált azok részére, akik ez osztály elvégzésével az iskolát elhagyják és később mint apák. gyámok, egyházak és közgyűlések tagjai, iskolafelügyelők vagy maguk akarják intézni, vagy legalább irányítani az ifjúság nevelését 7. Egyetemes történelem a XV. századtól kezdve napjainkig. 8. Magyaroszág története. 9. A héber nyelv mint rendkívüli tárgy theologusok részére Vollborth nyelvtana szerint (1788.) Nevezetes megjegyzése a tantervnek, hogy a rhetorikai osztálytól kezdve a tanulók magánszorgalma is irányítandó. A leghelyesebb eljárás az, ha a tanulók az otthon tanultakról kéthetenként számot adnak tanítójuknak és mindezen dolgozatokat a nyilvánosvizsgálatokon is bemutatják. Ezúton az ifjak saját erejök tudatára ébrednek és megtanulják alkalmazni azt, amit az iskolában hallottak, a tanítóknak pedig bőséges alkalmuk nyílik olyan dolgok megtanítására és megmutatására, melyre az iskolában nem jut idő. A latin iskolák tanítóinak a száma lehetőleg öt, akik azonban nem az osztály, hanem a szakrendszer szerint tanítanak, mely lehetségessé teszi, hogy a tanítók egyes szakokban tökéletesíthessék és kitűntethessék magukat. Mindamellett megtarthatják az eddig dívó elnevezéseket. (Rector

T conrector, subrector, syntaxistarum docens, grammatistarum docens.) A tankönyvekre vonatkozólag a tanterv megjegyzi, hogy a fentebb ajánlott külföldi szerzők művei mindaddig alkalmazandók, míg hazai szerzők nem írnak szükségleteinkhez mért tankönyveket, mire nézve azt ajánlj», hogy jutalmak kitűzésével kellene tankönyvírásra buzdítani. Ki