Szelényi Ödön szerk.: Theologiai Szaklap 13. évfolyam, 1915 (Pozsony)
Dr. Erdős Józseftől: Jakab apostol theologiája és ethikája
Jalcab apostol theologiája és ethikája. 121 biztonsági állapotot, amelyben odáig volt és így kimozdíttatva nyugodtságából, bizonytalan helyzetbe jut, amikor aztán a vágy foglyul ejti és beczézgeti. így ecsetelték ezt a jelenetet már az antik írók is'). Eszerint a kívánság, a vágy, mint valamely kéjelgő némber, kiveti a horgot, fölingerii az érzékeket, meghódítja az agyat, minek folytán az ember, fejét vesztve hallgat a mézédes csábító szóra ós többé nem az esze irányítja az akaratát, hanem a kívánság vezeti rabként, de dédelgetve, czirógatva, hitegetve, csalogatva. Hogy mi lesz ebből, megmondja a következő 15. vers: azután a kívánság foganván, azaz teherbe esvén, szül bűnt, a bűn pedig teljességre jutván, nemz halált. Ennél a szintén szemléltető előterjesztésnél a ονλλαβοΰαα átmeneti jelentésén kívül a τίκτει, aztán az σ.,<οτελεσ&ε~ισα befejező mozzanattal kapcsolatos άηοχΰει verbumok fejezik ki híven a drámai fejlődést és véghez jutást. A már foglyul ejtett akaratot ugyanis a vágy annyira behálózza, vele olyképpen egyesül, hogy ennek következtében a vágy terhessé lesz, azaz határozottan észlelhető fejlődesnek indul és elmaradhatatlanul letelt ad magzatának, nevezetesen szüli a bűnt. Azután a kívánság eme szülötte tudniillik a bűn, szintén halad a maga útján, bűnre bűn halmozódik és amikor már elér a véghez, azaz amint befejeződésének ideje elérkezett — άηοτελεσΰεϊαα — önnönmagából halált hoz létre. Ez utóbbi mozzanatnál figyelembe veendő, hogy a bűn a halált kezdettől fogva hordozza méhében és csakis akkor ad annak létet, ha teljes kialakulásra juthat; amiből következik, hogy a létrejövetelét valami felsőbb hatalom megakadályozhatja. Ilyen isteni erő a Szentlélek megelevenítő, újjászűlő hatalma, amely megmenti a lelket a haláltól (5 2 0). Eszerint itt a halálon nem a testi halál, hanem a lélek halála értendő, amiből viszont nyilvánvaló, hogy a kísértésnek eme végczélja éppenúgy nem származhatok Isten akaratából, mint ahogy a kísértést nem lehet néki tulajdonítani. A bűn keletkezésének eme feltárásával nem szándékozik Jakab külön elméletet megállapítani, csakis gyakorlatilag kívánja igazolni, hogy a bűn magva magában az emberben van és a tagokban csírázik ki, ott gyökerezik meg, majd kihajt, sudarba szökken és megtermi a maga gyümölcsét. Ebből a tanításból azt az okulást kell merítenie a keresztyén embernek, hogy ha élete pályáján külömböző viszontag') P. o. Aelianus, De animalium natura VI., 31: vnü τών ήδοτων éíxúuévoi προϊασι χαϊ t£(jt της íta/.ιχποης. Plató, Tim. 69, 6. szerint ήιίονη μιγίατων χαχών δέλίαη, viszont Plutarchits szerint το γΐυχι) της (πιβνμία; ώοπιρ ύίλίκο Ιζίλχα (seil, άν&ρώπους). Ismeretes Terentius mondása is: Nescis inescare homines, trahit sua quemque voluptas.
