Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 12. évfolyam, 1914 (Budapest)

Révész Imrétől: Dévay-tanulmányok

Dévay-tanulmány ok. 31 ma ismeretlen első kiadásának szintén Krakkóban, Vietornál való megjelente is.

1) — Ε tervek szerencsés megvalósulása után jött haza: 1538 májusában ós júniusában Újvárról irogat Nádasdy Tamásnak, — azontúl, jó darab ideig, megint nyoma vész. Csak 1540 juliusában bukkan fel újra, most adván ,)év

ay a az első (még nem egészen világos) jelét a Luther-féle mcntarfüs", úrvacsora-tantól való eltérésének. (A theologiai elemzés dolga lesz rámutatni, hogy a K-ból erre föltétlenül még nem következtethetünk.) Ekkor írja meg ugyanis Stockei Lónárt Révay Ferencnek

2) — Dévay saját, hozzáírott sorait is szószerint idézvén, — miért kellett a reformátornak elhagyni a kemény lutheránus Perényi Péter udvarát (ahol bizonyára prédikátori minőségben töltötte már valószínűleg az előző 1539. esztendőt is.

3) Dévay maga — Stockei számára — így foglalja össze a közte és hatalmas pártfogója közt fölmerült nézeteltérés (controversia) summáját: „Panis circumlatus aut in cancellos inclusus, sacramentum non est. Ille pro • sacramento habet, conditiones ad integritatem sacramenti pertinentes non admittit." Magam ez idézet értelmezésében nem vagyok hajlandó követni sem Fraknóit, aki szerint

4) ,.Perényi ... a katholikus álláspontot védelmeztesem Sziládyt, akinek idevonatkozó szavaiból úgy veszem ki

5), mintha szerinte a K-t iró (1537 — 38-iki) Devaynak és a Perényivel 1540-ben összetűző Devaynak álláspontja teljesen azonos volna az úrvacsora kérdésében. Mert egyfelől bizonyos az, hogy Perényi a kath. tant sem az úrvacsora, sem más egyéb tekintetében nem vallhatta már 1540-ben

G), — másfelől *) Révész I. (i. m. 99-109) és Szilády A. (A Tp. 116 v. ö. R. M. Költők Τ. II. 489-491 és Irodtört. Közi. III. évf. 89 sk.) vizsgálatainak összevetéséből nyilvánvaló, hogy az Orthographia I. kiadása 1538-nál később nem jelenhetett meg, — de ugyanezért nem jelenhetett meg Ujszigeten sem. Az egyedül ismeretes 1549-iki kiadás viszont krakkói Vietor-féle termék (közölte facsimilében a M. Könyvszemle 1908. ápr.-jun száma, Dr. Melich János részletes tanulmányával, mely azonban — Révész I. nyomán, helytelenül — már újszigeti sajtóterméknek tudja az első kiadást). Minden valószínűség arra vall, hogy Dévay a gyermekek vallásos nevelésére szánt Orthographiát és a felnőttebbek épületére való Katechismust folytatólagosan írta meg (iugyanegy terv két egymásból folyó részletének megvalósításaként) és rövid időközzel, egymásután adta ki. A helyesírás^és — sok helyt — a tartalom rokonsága egyaránt erre vall. -) Köz. Fraknói V.: Révai F. fiainak iskoláztatása Pest 1873. 56. és Et. Emi. III. 466 -467. ») V. ö. Révész I. i. m. 63 1. és Szilády Á. Dévay életrajza RMKTára II. 429 1. 4) Tört. Tár. 1880. 3. 6) A Tp 126. e) 1540 július közepén már alkudozik Ferdinánddal: „ne a religione sua unquam prohibeatur, quandoquidem verum et bonum se christianum profiteatur et scientem fidem christianam per Christum iuxta evangelium." Et. Emi. III. 465. ν. ö. már Révész I. i. m. 63.