Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 12. évfolyam, 1914 (Budapest)

Révész Imrétől: Dévay-tanulmányok

Dévay-tanulmányok. 113 mártás, ferdö, avagy tisztulat;"') „ap penitenciának jele·," {„ap penitenciában törödelmessóg, hit vagyon, halál, élet: mikor be mártnak, halálra inártnak, hogy meghallyonk bűneinknek, és hogy minden érdemönkből kétségbe essönk: mikor ki mártnak, életre mártnak, hogy . . . feltámaggyonk hitnek és életnek játnborságának általa"); Istennel való békeségszerzés pecsétes levele („ . . . mi ak keresztvíz felett kezet csaptonk az Istennel, békeséget tüttönk véle, ek kondícióval, em módon, hogy ű nekönk atyánk legyen, benne bizzonk, idegen istenhez ne folyamjonk

2): íí hogy minekönk bűnönket megbocsáttya, az szent lélek Istent aggya, üdvözít, az örök életre viszen.") ós mindezek révén: „ajtónk a keresztyének közibe, ez által számláltatonk az Isten fiai közibe, ha meg tartyuk az szerzést Istennel."

3) b) A végvacsora, mint isteni szerzés: a halni készülő A Krisztus szerzetto ígéret, testamentum, „testőrül vérérül . . . végrraesora. bűnönknek bocsánattyára"; mint emberi aktus; hálaáldozat,

4) mely sohasem tévesztendő össze a Krisztus egyedüli ós egyszeri engesztelő áldozatával. (A mise elnevezést azonban, téves etymologia alapján, Dévay is megtartja.)

5) Mint ilyennek „fű haszna": hitünk „hizonyosbá téte'

1; ha hittel vesszük magunkhoz

6) „ez hitnek általa egyesülőnk, rószeltetönk Krisztusnak tostébe, vérébe. . . ." Hogyan ? „Ak kenyeret hozzád vévén azt mongyad, azt higgyed, hogy ak Krisztusnak szent testét vütted hozzád, ab bort hozzád vévén, azt higgyed, hogy ak Krisztusnak szent vérét vütted hozzád, ne oly testet, vért gondolly, mint mi vágyónk, hanem dicsőült testet, mert minémű dicsőült teste lelke most Krisztusnak, hívén, ebbe részesültetönk." „Hitünknek azért erősítésére kell ezt hozzánk vennönk, bfinönk bocsánattyának bizonyságára, mert ollyan bizonnyal megbocsáttatott am mi bűnönk, ha igaz hittel vészük hozzánk, melly bizonnyal látjuk, tapasztyuk, ') V. ö. Éneke (Szilády 1.) „Keresztségnél Istennők mit feleltél, Bűneidből mikoron kitisztultál, Jámborságra mikoron te esküdtél." а) Epen ezért a keresztség az ember részéről „eskés" is (Éneke D—E. strófa). 3) K. 98-103. 4) Közelebbről; az Egyház hálaáldozata. A. 113. (prop. XXVI.) 5) „Eh hitnek jelét misének híják: ez ige zsidó ige, . . . ügy mint alamizsnát avagy akarat szerént való áldozatot jedz." K. 104. Lang A. szerint (Zivingli u. Calvin, Monographien zur Weltgeschichte, 27. 1.) ez Beuchlin-féle magyarázat, amelyet — érdekes — az 1523. jan. 29-iki nagy zürichi disputában épen Faber J. (akkor konstanzi püspöki vikárius) forgatott Zwingliék ellen. — Ugyanez az etymologia Ozorai Imre: De Christo et eins ecclesia etc. c. 1535-iki művében is, (M„,.), hol azonban a szerző katholikus tévelygésnek tartja ez elnevezésnek az úrvacsorájára való alkalmazását. (A nagyenyedi kollégium példányából.) б) V. ö.: „iis solis sunt salutaria, qui in fide et spiritualiter et sacramentaliter haec mvsteria percipiunt." Ex. 138. (6. p.) Theol. Szaklap. XII. évf 8