Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 12. évfolyam, 1914 (Budapest)

Könyvismertetés - Daxer György dr.-tól: Rendszeres theologiai irodalom

316 Könyvismertetés. ismeretlen erlangeni tanár (Seeberg utódja a Frank tanszékén) a nyilvánosság elé és rövidesen tekintélyes helyet biztosított magának az „erlangeni iskola" sorában mint Frank theologiájának szerencsés korrigálója s továbbfejlesztője. Már 1908-ban jelent meg a 2. és most a háború zajában a 3. kiadás. Míg a 2. kiadásban a szerző sokat beletoldott az ő művébe, addig most igen sokat szinte teljesen át is dolgozott, úgyhogy 3. kiadásában a könyv az ujabb irodalomnak folytonos figyelemmel kisérése folytán is, de egyébként is igen értékes művé lett. Kívánjuk, hogy a háború idejében való megjelenés ne kisebbítse azok számát, kik e mű tanulmányozásához fognak. A közeledő karácsony alkalmából minél több lelkész asztalán szeretnők látni. Ihmels másik itt bemutatandó műve még tavaszszal jelent meg és írójának több már megjelent, de egy itt első ízben megjelenő előadását is tartalmazza: „

Aus der Kirche, ihrem Lehren und Leben" cím alatt (IV. és 204 1. ára 4 mk, kötve 4"80 mk. = 4'80 és 5 76 K.). Ihmels többszörös kívánságra gyűjtötte össze ezen dolgozatait és helyesen cselekedett, mikor a kívánságoknak engedett. Itt találjuk azon előadását, mely azt fejtegette, „mikép őrizzük meg és tesszük gyümölcsözővé a jelenkor számára a reformáció örökségét," aztán azon dolgozatokat, melyek „a keresztyénség és a vallástörténet," a „biblia és a hitvallás," „a dogmatika feladata s jelentősége" kérdését tárgyalják. Egy-egy dolgozat tárgya: „a szt. lélek működése az egyházban" és „több papi laikusszolgálat az egyházban." Végül itt jelenik meg legelőször egy dolgozat, melynek címe: „A Jézus Krisztusról szóló evangéliom és a bűn." Látjuk, csupa érdekes, részben aktuális kérdés, melyet Ihmels az ő ismert előzékeny s mégis a dolog lényegében határozott modorában fejteget s így olvasóját ezen kérdések dolgában felvilágosítja s útbaigazítja. Végül egy erdélyi szász evangelikus lelkész művét mutatjuk be: Scheiner Μ. szászhermányi ev. lelkész könyvét: „Die Sakramente und Gottes Wort" (XII. és 220 1. ára 5 mk. = 6 Κ.). Α szerző könyvében összeállította előadásait és értekezéseit, melyeket az erdélyi ev. egyház körében németországi (Rade, Baumgarten, Niebergall) és erdélyi szász theologusok (Schullerus) által tartott előadásokellen tartott s írt. Tárgyalja a keresztség szentségét az összes tekintetbe jövő szt. írásbeli helyek figyelembevételével, ugyanígy az úrvacsora szentségét, majd összefoglalólag szól a szentségekről mint kegyelmi eszközökről s mindenütt figyelembe veszi a modernek állítását, hogy e szentségek a régi pogány mysteriumokkal összefüggnek s megcáfolja. Az utolsó rész szól a szt. írásról s a tekintély és szabadság problémájáról. Scheiner Kahler tanítványa s így az ő s a többi német positiv theologus vállain állva állást foglal a modern német theologusok ellen, kiket jól ismer. Tanulságos példája a szerző annak, hogy az erdélyi ev. egyházban sem minden lelkész s theologus a liberális theologia híve, mint ren-