Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 12. évfolyam, 1914 (Budapest)

Mikulik Józseftől: A gömöri ág. hitv. ev. esperesség története 1520—1744. Közli Kovács Sándor

A gömöri ág. hitv. evang. esperesség története. 291 ha az ország túlságos igényeiről lemondana, állandó adót hozna be és Ausztria összes terheinek egy harmadát elvállalná ! Ezen nyilatkozatot azonban idegenkedéssel fogadták ós Szé­chenyi Pál kalocsai érsek a királynak is megmondta, hogy az országgyűlést, nem pedig a jelenlevőket illeti a törvényhozás. Az ország jövedelmei kimerültek, a sereg sokszor hiába várta — zsoldját és kénye-kedve szerint zsarolt F.-Magyar­országon is, hol kivált a köznép előtt még nem volt köz­tudomású, hogy Thökölyi Imre kora már vissza nem térhet. Ezen köznép néhány hajdú hadnagy által is feltüzeltetvén, agyonverte 1697-ben a pataki parancsnokot, majd Tokaji Ferenc és Szalontai György vezérlete alatt bevette Tokajt, Patakot, hol az őrséget felkoncolta és Ónod elfoglalására indúlt: de csakhamar szétveretvén nagyobb részben Márma­rosban és Moldvában talált menedéket. Az elnyomott hazában mindinkább terjedt az elógület­lenség, többé nem Stambulból, hanem Parisból kapott táplá­lókot. 1699-ben január 26-án megköttetett a karlóczai béke, mely a török uralomnak Magyarországon véget vetett. Β) A gömöri ág. hitv. ev. esperesség viszontagságai 1682-1703. Thökölyi Imre az 1682-ki hadjáratban egész Felső­Magyarországgal Gömör vármegyét is hatalmába kerítvén az ev. hitet itt is visszahelyezte régi jogaiba. Az elnyomott egyházak felszabadítása és az elűzött lelkészek hivatalba iktatása itt a murányi jószágigazgatóra, Leteney Mártonra bízatott, aki az esperesség 1682 szeptember hó 9-én Cset­neken tartott gyűléséből a visszahelyezendő lelkészek követ­kező jegyzékét vette: a hosszúréti egyház számára Lucae Jakab ochtinai tanító, a rőczei számára Czabani János csetneki tanító, a yizesréti számára Sexti András szlabosi tanító, a chisnói számára Sztehlo Mátyás felső-sajói tanító, a jolsvai számára Szentkereszti János csetneki lelkész, a süvetei számára Antoni György geczeli tanító, a baradnai számára Glosius János elűzött (exul) lelkész, a rákosi számára Barát András elűzött lelkész, a hárskúti számára Keviczki Mátyás tamásii lelkész, a betléri számára Fabriczi Mátyás elűzött lelkész, az oláhpataki számára Blaho János elűzött lelkész és a kúntaploczai egyház számára Bahil Lőrinc ráhói tanító 1) jelöltetett ki, az esperes Regius Jakab akkor már „rozsnyói magyar lelkésznek" írta magát (Szentkereszti 19—20 1.). *) Bahil Lőrinc még a beiktatás előtt ribniki lelkésznek választatott meg. 20*

Next

/
Oldalképek
Tartalom