Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 12. évfolyam, 1914 (Budapest)

Raffay Sándortól: Az evangélikus egyház Amerikában

268 Raffay Sándor. titkára, Offermann Η., Horn J. Edvard, Reed Luther D., Jacobs Károly M. A. jkv. kötelességét igazolom: Rehrig W. M. a Slav. Μ. B. elnöke". A németnyelvű szöveg nagyjából ugyanígy szól, de szabad fogalmazásban es az allentowni pontok nélkül írja le a tárgyalás menetét. En a tárgyalás jegyzőkönyvét nem írtam alá azért, hogy még a látszatát is elkerüljem annak, mintha itt bevégzett ügyek szerződós megállapításáról volna szó. Ezt csak az egyetemes egyház elnöksége teheti meg. Az én tisztem a kölcsönös megértés és a megértés kereteinek előkészítésével véget ért. Ε tárgyalások alapján ós az amerikai hittestvérek viszo­nyainak megismerése után az alakítandó esperessógre vonat­kozólag a következő javaslatokat bátorkodom előterjeszteni. Az amerikai esperesség szervezése. Egyházalkotmányunk nem tiltja, hogy a magyarhoni egyetemes evang. egyház gondozás céljából idegen államban élő hitsorsosokat is felkarolhasson. A most folyó zsinat előtt lévő javaslatok 256. §. g) pontja pedig már a felvétel módo­zatait is részletesebben körvonalozza, amennyiben felhatal­mazza a kerületeket, hogy a külföldön élő evangélikusok gyülekezeteit bizonyos korlátozással kebelükbe be is csatol­hatják. Jogilag tehát mi sem áll útjában annak, hogy az amerikai evangélikusok hozzánk csatlakozni kívánó gyüle­kezeteiből alakítandó esperességet egyik hazai kerületünkhöz becsatoljuk, illetőleg egyik hazai kerületünk felügyelete alá helyezzük. Az amerikai evang. egyházközségek becsatolására leg­alkalmasabbnak a bányai egyházkerület mutatkozik. Ez a kerület volt ugyanis az, amely az amerikai egyházi ügyek rendezését előbb Veres József, majd Raffay Sándor indítvá­nyára a legerőteljesebben felkarolta; ennek elnökségét küldte ki az egyetemes egyház az amerikai hitsorsosok ügyeinek tanulmányozására; ez a kerület bízta meg e sorok íróját az Amerikába való utazással, s e jelentós készítője ezután is ebben a kerületben áll az amerikai ügyek tárgyalása esetén közvetetlenül az elnökség rendelkezésére. Az alakítandó esperesség hovacsatolásának kérdése tehát, nézetem szerint, vitás nem lehet. Annál inkább nem, mert a bányai kerülettel szemben más kerület e kérdésben igényt nem támasztott s aligha is fog támasztani. A református testvéregyház amaz eljárása pedig, hogy az amerikai egyházmegyét közvetetlenül az egyetemes egyházhoz csatoljuk, semmikép sem követésre méltó példa. Egyházalkotmányunk szerint ugyanis az esperes-

Next

/
Oldalképek
Tartalom