Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 12. évfolyam, 1914 (Budapest)

Raffay Sándortól: Az evangélikus egyház Amerikában

254 Raffay Sándor. vágynak és haza is mennek: azokat hazai vezetés alatt meg­tartani, a szektákba való beolvadás veszélyétől megmenteni és egyházhűségükben és hazaszeretetükben megerősíteni elsőrendű kötelességünk. Ma már Stiegler a lelkész Betlehemben s meg vagyok róla győződve, hogy ez a szép tehetségű ifjú ember az állás­hoz méltóan fogja fel és tölti ott be nemes hivatását Hogy az esperesség alakításának föltétlen szükségét igazoljam, még egy gyülekezetről kell megemlékeznem. Ez a buffalói gyülekezet, melynek történetét s viszonyait váz­latosan a következőkben adom. Buffaloban 1906-ban Tóth Sándor jelenleg clevelandi ref. lelkész szervezte a gyülekezetet. Ε gyülekezet eredetileg a két Tonnawandat, Depewet és Lackewannat is magában fog­lalta. Ez utóbbi azonban az egyházi gondozás nehézségei miatt csakhamar elszakadt s a Presb. Church anyagi támoga­tásával önállósult. A szervezésnél nagy hibát követtek el, mikor Tonnawandán építették fel a templomot s East-Buffa­loban szereztek paplakot. A kettő egymástól jó órányira fekszik, de ugyanazon városhoz tartozik, mert a környéket mind Buffalóhoz csatolták. A tonnawandaiak most már nem akarnak a buffalói közös egyház terheihez hozzájárulni, mert nekik a maguk templomát kell kifizetniök, a buffalóiak meg sokkal kevesebben vannak, mint hogy az egyházat maguk fenntart­hatnák. A buffalói egyház a magyar esperességhez csatla­kozott s a konventtől paplak szerzésére 500 dollár ingyen­segélyt és 3000 dollár olcsó kölcsönt kapott. Melegh Gyula lelkész mult évi jelentése szerint azonban „a gyülekezet saját erejéből a folyó kiadások fedezésére sem képes." Ezért erőt nyerendő, az evang. híveket kezdték a maguk számára össze­szedni annál inkább is, mert Ramer superintendens 1912-ben az evang. híveket bejárva, arról győződött meg hogy Buffalóban evang. egyházat kell alapítani. Magyarországból Korntheuer Józsefet lelkészül kiszemelve, ki is vitette s az 1913/14 tan­évet vele az angol nyelv elsajátítása végett a philadelphiai theologián el is végeztette. A buffalói evangélikusoknak már Tóth Sándor is igérte a testvéries kiszolgálást, de velük a szó jogi értelmében is valóban közös egyházközséget alapítani vonakodott. Melegh Gyula nagyobb őszinteséggel karolta fel az evangélikusokat, s minthogy azok legnagyobb része Buffaló Black Rock nevű városrészében lakik, azt is megígérte, hogy a gyülekezet középpontját oda teszi át. Ε tervéről a hazai konventet is értesítette, 1913. junius 8-án pedig az evangélikusokkal a következő „Egyezményt" kötötte: „Kivonat a buffalói és vidéki magyar ev. ref. egyház egyházközségi közgyűlésének 1913 junius 8-án tartott gyűlése jegyzőkönyvéből.

Next

/
Oldalképek
Tartalom