Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 12. évfolyam, 1914 (Budapest)
Mikulik Józseftől: A gömöri ág. hitv. ev. esperesség története 1520—1744. Közli Kovács Sándor
214 Mikulik József. ból, 2 hordó serből, szüretkor egy átalag borból ós a mellékjövedelmekből 1) állott (Peczeli 160—162 1.); míg az 1653 március 8-án megejtett egyházlátogatás mindkét rozsnyói lelkészt a tized birtokában találta, melyet azok egyenlő fele részben élveztek (Schröter 823—825 1.). D) A közoktatás. Az esperesség e korszakban is melegen felkarolta az iskola ügyét, de a tanító még mindig alárendelt személy volt, ki azonban a sok kötelesség fejőben, mely reá háramlott, már némi jogot is kezdett követelni és megindult a papság és iskola közötti harc, melyet teljesen kiegyenlíteni ma sem sikerült! A főtörekvés oda irányúit, hogy mindenütt legyen iskola és pedig jó kezekben! így pl. Rozsnyón, az 1653 évi egyházi látogatáskor az esperes rátámadt a két tanítóra azért, hogy mindkettő jobban szeretett a korcsmában ülni és éjjel tivornyázni, mint a tanuló ifjúsággal bíbelődni; hiába mentegette magát — láthatólag jókedvűen — mindkettő azzal, hogy a polgárok nem küldik gyermekeiket az iskolába: kemény büntetésök biztos kilátásba helyeztetett (Schröter 825 1.); ugyancsak 1653-ban Gömör-Panyiton a tanító hiányán igen igen fennakadt az esperes! (Schröter 764 1.). A jolsvai iskola számára Majer András esperes bizonyos „törvényeket" dolgozott ki, melyek 1652 október hó 1-én Jolsván behatóan tárgyaltattak és ,,a tanítás előmozdítása" céljából ki is adattak (Schröter 580 1.). Hunnius Pál balogi lelkész és Sartorides Márton balogi tanító között 1671-ben nagy viszálykodás támadt ós midőn ezen ügy 1671 január 21-én Ochtinán tárgyaltatott, kisült, hogy a lelkész akkor „dorgálta" a tanítót, mikor ez ittas volt és hogy a tanító nemcsak azt mondta: „ördög adta papja! ha fegyverem volna, mindjárt meghalnál, te hamis próféta!" hanem kezét is emelte a lelkészre, a miért rögtön elfogatott és 3 hétig fogságban is tartatott; a vége lett, hogy a lelkész, mert ittas embert dorgált, 2 aranynyal, a tanító pedig „vagy 12 forinttal vagy virgácsai" bűntettetett meg. 2) Ezen egy adat ') Ilyen mellékjövedelmek voltak: offertorium (külön-külön a két templomban), hirdetésért egy pint bor, esketésért ugyanannyi, menyasszonyavatásért egy itce bor és offertorium, keresztelésért a keresztatyáktól 3-3 dénár, egyházkelő asszonyoktól egy itce bor, beteg látogatásaért egy tetszés szerinti adomány, gyónásért egy pint bor, temetésért 1—1 ft (tulajdonképen 3 ft összesen, de egy a tanítóé), nagy temetésért (két prédikációval) 2—2 arany, a karácsonyi és húsvéti gyűjtés, mely szintén közös stb. stb. ,, !) Ezen ítélet később úgy módosíttatott, hogy a lelkész csak egy forintot a tanító pedig 4 aranyat fizetett, utóbbinál a kiállott 3 heti fogság és az ochtinai, restéri és geceli tanítók jótállása vétetvén figyelembe Szentkereszti 9-10 1.
