Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 12. évfolyam, 1914 (Budapest)

Raffay Sándortól: Az evangélikus egyház Amerikában

178 Raffay Sándor. katholikus egyházaknak is támasza és pártfogója maradjon, megérteni, helyeselni ós követni nem képes. Ezért is Amerikában az egyházak mindenike szabadon és a bennük rejlő erkölcsi erők fajsúlya szerint ól, fejlődik és erősödik. Ez egyházak közül bennünket most közelebbről csak a lutheri irányú evangéliomi egyházak érdekelnek. Jellemző és érdekes történeti tény, hogy amikor 1620-ban Amerika partján Chesapeake-Bay kikötőjébe az első rabszolgákkal megterhelt hajó befutott és Virginia állam Jamestown nevű városának piacán az első négervásárt megtartották, ugyanazon év november 15-ón érkezett meg Plymouth-Bay kikötőjébe a „Mayflower" — „Gyöngyvirág" nevű 180 tonnás angol vitorlás 102 skót protestáns kivándorlóval. Amaz a hajó az Újanglia közszellemónek teljes elvadulását ós megromlását, emez a hajó a kegyes vallásosság szellemében újjászületett Újvilág jobb jövendőjót képviselte. Az isteni gondviselés csodálatos intézkedése igy ellensúlyozta az emberek gondolatait az Isten gondolataival. Annak a szellemnek, amelyet ez a kis csapat hozott magával Amerikába, mi sem szolgálhatna inkább a jellemzésére, mint a tőlük búcsúzó lelkészük Robinson Vilmos eme szavai: „Ne maradjatok meg örökre Luther és Kálvin mellett, hanem merítsetek az Isten igéjéből mindig gazdagabb igazságokat". Ez a mondás maradt irányítója az amerikai protestantizmus sokfelé szakadó szabad mozgásának. Ε kis csapat után mind többen mentek ki Amerikába, akiket otthonukból a vallási türelmetlenség és a politikai üldözés kikergetett, úgy hogy 15 év alatt hót új államot alkottak és e hét állam: Massachusetts, Connecticut, Rhode Island, New-Hampshire, New-Jersey, Vermont és Maine, képezte az északamerikai Egyesült Államok magvát. Ez államok éltető eleme és mindent átható szelleme az evangéliomi keresztyénség eszmevilága volt. Ugyanezen időben vándorolt be Amerikába Roger Williams Is, majd 1682-ben Penn, aki a pfalzi fejedelmi ház katholizálása miatt 1710-ben Amerikába menekült, 4000 német protestánssal együtt alapvetője lett Pennsylvánia államnak s egyik legerősebb oszlopa a négerek felszabadítására törekvő mozgalmaknak. A mai Philadelphia egyik külvárosát képező Germaintown alapítói 1688-ban német quaekerek voltak, akik az evangéliom szellemében nemcsak a nógerrabszolgákat fogadták testvérekül, hanem az egész állam máig is kiható evangéliomi irányának alapvetőiül tekinthetők. A quaekerek Amerika evangelizálásának szent munkájában nemcsak úttörők, hanem oszlopos vezérek és hatalmas tónyezők voltak és maradtak mindaddig, amig a józanabb s történetileg is igazolhatóbb evangéliomi irányokba be nem olvadtak.