Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 12. évfolyam, 1914 (Budapest)

Mikulik Józseftől: A gömöri ág. hitv. ev. esperesség története 1520—1744. Közli Kovács Sándor

A gömöri ág. hitv. evang. esperesség története. 151 Polomltán ós Sunijácon, összesen tehát (mint 1636,7-ben) 37 egyházban általános egyházlátogatás 1) tartatott. Esperességünk a következő években igen sokat szen­vedett Rákóczy György erdélyi hadaitól, így Szén Péter gömör-panyiti lelkészt 1644-ben teljesen kizavarták és min­denéből kifosztották úgy, hogy csak 1650-ben térhetett vissza. Az 1644 ápril 26-án Jolsván „fegyverzörgós" közben tartott gyűlésen Lovcsányi Kristóf esperes a magyar haza és az esperesség állapotát felette szomorú szintén ecsetelte ős indítványára a pactata és cathedraticum szedését addig míg az iránt: mikor? kinek? ós mily pénzben? kell fizetni, Bakos Gábortól értesítés nem jön, beszüntették, az indítvány az általános zavar és az által indokoltatván, hogy a fejedelem az érsek jószágait elpusztította, (propter precesentem Regni perturbationem et Archiepiscopalium bonorum per seflenis­simum principem transylvanum Georgium Rákóczy, Prot. Schröter 391. 1.) következőleg a lelkészek a jövedelmeket nem élvezték és így bórt sem fizethettek! Az esperesség ládáját is a pecséttel együtt biztos helyre Murány várába szállították, honnan csak 1645 május 3-án hozták vissza Cset­nekre. Az esperesség e „felkeléssel 1 , épen nem rokonszen­vezett, mi könnyen megmagyarázható, mert hiszen a „fegyver­zörgés" zavarta boldog napjait; arra természetesen senki sem gondolt, hogy mára közeli szomszédságban dúló vihar könnyen átcsaphat Gömörmegye területére is! Az esperesség még uralkodott és parancsolt és már is jelentkeztek a vész madarai. Az 1644 ápril 26-án Jolsván tartott gyűlésen megjelent Demeter Mihály dereski bíró néhány kovácscsal (cum nonnullis cyclopibus) hogy okát adja: „mikép merészelt egy róm. kath. plébánost (sacrificulum) a faluba bebocsátani?" Az esperes, gróf Illés­házy Gábor földesúrra hivatkozott, neki esett ós szidta őt, de hiába! ezen nem fogott: „részint tagadta, részint men­tegette bűnét" mondván : „hiszen nem hittük, magától jött a páter!" (Prot. Schröter 392, 393 1.). Homonnay Mária még 1643 május 28-án örökre behúnyván szemeit többe mi sem állott az ellenreformáció útjában, hogy műhelyeit az eddig megkímélt Gömörben is felállíthassa. C) A gömöri ág. hitv. ev. esperesség szervezete, igazga­tása,, hite, meggyőződése. A gömöri ág. hitv. ev. esperesség e korszakban virág­zása tetőpontján állott, a szó legszorosabb értelmében ural­') Azon körülmény, hogy a mostani és elébbi egyházlátogatás között alig 6 évi időközt találunk, megerősít abban a nézetben, hogy egyházaink Mihályi János kanonokot templomaikba be nem bocsátották és hogy a célba vett látogatást teljesen feleslegessé tegyék, magok rendeltek el egy új vizs­gálatot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom