Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 12. évfolyam, 1914 (Budapest)

Szelényi Ödön dr.-tól: Böhm Károly és a vallásfilozófia

Bőli

m Károly és a vallásfilozófia. 145 Die religiöse Ansicht der Welt ... ist die klare Erkenntnis, dass jenes Heilige, Gute und Schöne keineswegs unsere Ausgeburt oder die Ausgeburt eines an sich nichtigen Geistes, Lichtes, Denkens, sondern dass es die Erscheinung des innern Wesens Gottes in uns, aus dem Lichte, unmittelbar sei." . . . (i. m. Scholz-féle kiadás. Deutsche Bibliothek 13. és 80. lap). Fichte tehát eljutott a moralizmustól a vallásos misztikához, kiindulópontja sokban hasonlít a mai neokantiánusok állásfoglalásához, csakhogy őket metafizikaellenes álláspontjuk visszariasztja az elhatározó lépés megtételétől.

1) Fichte ellenben világosan átlátta, hogy itt nem lehet megállani, hogy az ismeretelméleti szempont nem fejti meg a vallásos problémát, hanem rajta túl kell haladni Isten transcedenciájának az elismeréséhez, mert ha a vallásból minden objektív elemet kiküszöbölünk, akkor az valami határozatlan ködképpé zsugorodik össze, mely az egyen szubjektivitásához van fűzve és azzal együtt elenyészik. Fichte rendszerének bizonyára sok hézaga van, Böhm nem egy problémát világosabban látott át nála, de azt az útat, melyen a vallásos ismeretelmélettől a vallásos metafizikához haladhatunk, Fichte határozottan megjelölte és nézetünk szerint ezt az útat, vagy hasonló útakat kell vennünk ha a vallásfilozófia, illetőleg a vallás isteni mélységeibe akarunk behatolni. Dr. Szelényi Ödön. ') Érdekes példa Natorp: Religion innerhalb der Grenzen der Humanität. 2. Tübingen. 1908. Már a cím a vallás lényegének a tagadása, mert a vallás a végtelennek mint transcendens tárgynak a felvétele nélkül megszűnik vallásnak lenni. Theol. Szaklap. XII. évf. 10