Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 11. évfolyam, 1913 (Budapest)

Ravasz László dr.-tól: A magyar prot. igehirdetés a XVII. században

A magyar protestáns igehirdetés a XYXI. században. 271 „Írásának feltett céljáról" írott elöljáró beszédben, mondván: „Amit irtam Animis scripsi non auribus; lelki haszonért, nem fülgyönyörködtetésre írtam. Annak okáért sem ékesen szólásra, sem egyéb cifrára nem szaggattam, hanem amit üdvösségesnek itiltem, együgyű szókkal gyakran előhoztam, noha távoztattam, vékony tehetségem szerint, hogy unalmat ne szerezzek az olvasónak."

1) Ez az oka annak, meg a Pázmány ős géniusza, hogy könyve ma is él még, holott a tegnap irott művek hatása úgy odalett már, mint a tavalyi hó. Pázmány mellett még egy pár vonással meg kell rajzolnunk az Alvinczi Péter kassai magyar pap igehirdetői egyéniségét. Nem volt olyan kiemelkedő alak, mint Pázmány, nem is teremtett új korszakot, de a XVII. század protestáns papjai között kétségtelenül a legelsők egyike. Bocskay és Bethlen bizalmas tanácsosa és diplomatája, Kassa városának szellemi vezére, korának legjelesebb protestáns szónoka és egyik jelentős theologusa. Annak a protestantizmusnak typusa ő, amely megnyerte már a maga nagy csatáját s fejedelmek, főurak, városok segítsége mellett, ha még mindenütt nem is lett államegyházzá, de sokhelyt már uralkodott. Intézményekkel körülbástyázva, anyagi javakkal biztosítva, a protestantizmus többé nem szenvedély, hanem — állapot. Az igehirdetésből kivész a kériigma, s csak a didachó marad, Nincs más célja, mint megértetni az üdvigazságokat, még pedig az ellenkező nézetek megcáfolásával, továbbá alkalmazni azokat olyanformán, hogy az élet egyik másik alap állapotát az elméleti hitigazságokkal kapcsolatba hozza. Ennek a protestantizmus typusa Alvinczi. Főműve: „Postilla, azaz egymásután következő prédikációk az úrnapi szent evangéliumok szerint rövid magyarázatokkal és világos tanúságokkal, melyek a nemes szabad királyi városban, Cassa-ban prédikáltattak Alvinczi Péter pap által és mostan kinyomtattatták ő maga gondviselése által. Cassan, Schulz Dánielne Tipographiájában MDCXXXIII." Ezeken kívül még vannak kisebb prédikációs művei; jelentős a „Quadragesima vasárnapjára tartozó szent evangéliumok magyarázatja", Cassoviae 1632 és ehhez csatolva egy rövid úti prédikáció stb. a Bethlen Péter esküvőjére írt beszéddel. Szónoki híre nagy volt; Károli Zsuzsanna temetésére, valamint máskor is nagy alkalmatosságokra lehívja Bethlen Gábor; útközben a patronusok elfogják és istentiszteletet tartatnak vele. Trencséntől Brassóig mindenki ismeri nevét. Sajátos színt ad egész theologiájának, hogy ő az első magyar unionista,

2) tehát egy erőteljes, ősi protestantizmusnak képviselője, amelyet az augsburgi hitvallásban lát legtökéletesebben kifejezve, de ') VI. XXXIII. ') Révész Kálmán: Száz éves küzdelem a kassai református egyház megalakulásáért. Budapest 1894.