Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 11. évfolyam, 1913 (Budapest)
Szelényi Ödöntől: Eckehart mester élete és tanítása
Eckeli art mester élete és tanítása. 69 maga ennek a sajátságos fejlődésnek az útját. VII. Gergely óta megmozgatták a tömegeket, hogy segitségökkel a vallásos eszmét diadalra juttassák ós minden ennek útjába álló akadályt elsöpörjenek. Csakhogy a megmozgatott és öntudatra ébredt tömegek nem sülyednek többé passzivitásba, hanem csakhamar alkalmat vesznek arra, hogy maguk intézzék sorsukat (városi polgárság!) ós csakhamar megindul az individualizmus fejlődése az egész vonalon: legelőször a vallásos hit szférájába nyomul be (eretnekek, szekták, vallásos egyesületek), majd a művészet, végül pedig a tudomány mezejére is. Mi volt a teendő a vallásos élet terén ? Miért volt az, hogy e korban sokan kinőttek a római egyház intézményeiből és nem annak előirt szabványai szerint, hanem közvetetlen úton keresték szívbeli áhítatuk kielégítését? A középkori keresztyén egyházban nagyon meggyöngült az az igazság, hogy a vallás nem kész tanok elfogadása, előirt gyakorlatok elvégzése, hanem személyes, közvetlen életviszony az Istennel. Századokon át úgy volt, hogy a hívő egyének nagy többsége nem is törekedett e közvetlen viszony elérésére, hanem egyszerűen az egyház hittóteleihez való ragaszkodás, az előirt formulák és jó cselekedetek pontos teljesítése által vélte az üdvösséget elnyerni. Csakhogy változtak az idők és változtak az emberek. A keresztes hadjáratok nyomán óriási módon terjed a felvilágosultság és behatol az alsóbb néprétegekbe is. Bizonyos világias szellem is kap lábra, mely ártalmára van a vallásos életnek, de ahol a vallásosság megmarad ós szóles körökben ép ez időben erős vallásos buzgóság lüktet, ott annak mélyülnie, bensőbbé válnia kellett. Akit elfogott a szent élet és a Krisztussal való egyesülés vágya, most ösztönszerűen a külső törvényszerűségtől, a papság befolyásától való szabadulást is kereste. Az egyén személyesen akart Isten kegyelmében részesedni, Istennel személyesen érütközést keresni ós a maga erejéből megszerezni lelki bókéjét — minden papi közvetítés nélkül. Azonban minden élő meggyőződés, vallásos kegyesség csak erősbödik, ha rokon lelkekkel léphet érintkezésbe, mikor is egymást kölcsönösen támogathatják törekvéseikben. így ez a kor nemcsak a vallásos individuumok, hanem a vallásos egyesületek kora is. Ismoretes dolog, hogy Lüttichben, Lambert di Begues létrehozta a kegyes nők szabad egyesülését (XII. század vége 1), akik anélkül, hogy élethossziglan szerzetesi fogadalmakra kötelezték volna magukat, kolostorszerű szabályok szerint éltek ós életöket az áhitatoskodás és munka (különösen betegápolás) között megosztották. Ezek az u. n. beginák. Csakhamar a férfiak is hasonló szövetségre léptek, őket begardoknak nevezték. Tulajdonkép az u. n. kolduló szerzetek is hasonló törekvésnek köszönik eredetöket. Ők is az igazi evangéliumi ideált akarják
