Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 11. évfolyam, 1913 (Budapest)
Wagner Gézától: Zsinati előmunkálatok
Zsinati előmunkálatok. 55 ben törvényhozó hatalma; — annak egyedüli korlátja a király ius placeti-je, — a melynél fogja zsinatot tartani csak a király engedélyével, a király által megengedett kérdések fölött szabad, és a melynél fogva a zsinat által hozott törvények királyi jóváhagyást igényelnek. Tárgyi tekintetben azonban az egyházjog minden kérdésére, egész területére kiterjed a zsinat törvényhozó hatalma, — és a zsinat által el nem fogadott törvényt vagy rendelkezést sem pátens, sem világi törvényhozás útján életbe léptetni nem szabad. Egyházi ügyekben a zsinatnak szentesített törvényei épp olyan feltétlen hatállyal bírnak, mint világi ügyekben az országgyűlés által alkotott és a király által szentesitett törvények. És valamint a Pest, Buda és Ó-Buda sz. k. városoknak Budapest fővárossá egyesítéséről alkotott országos törvényt — habár részben ellenkezésük dacára alkottatott — soha senki lehetetlennek vagy jogtalannak nem állította és nem állíthatta, — éppúgy vastag egyházjogi tévedés az az állítás, hogy a zsinat lehetetlenséget vagy jogtalanságot követ el, ha törvényt alkot a fővárosban működő evang. egyházak egyesítéséről vagy egyébkónti szabályozásáról. Mint minden törvényalkotásnál, ebben az esetben is kérdés és vita tárgya lehet az, vájjon szükséges, időszerű és célszerű-e a törvény alkotása? A ki azonban a zsinat jogköréből kizárni kívánja ezt vagy bármely más hasonló kérdést: az autonomiánk ós zsinatunk törvényhozási hatalmát jogtalanúl támadja meg. Vizsgáljuk tehát higgadtan, szenvedély és hangzatos szavak nélkül azt a kérdést: szükséges-e egyházi törvényhozás útján rendezni a székesfőváros evangélikus egyházainak szervezetét? Törvényalkotás szüksége minden téren akkor keletkezik, ha a) oly új intézményeket akarunk alkotni, a melyekről eddigi törvényeink nem intézkedtek; b) ha eddigi törvényeinket vagy egyes intézkedéseiket az élet tapasztalata elégteleneknek, hibásaknak, károsaknak, vagy a változott viszonyokkal meg nem egyezőknek tanúsítja; c) ha az élet oly alakulásokat létesít, a melyeket egymással ós a köz magasabb érdekével összhangba hozni törvényhozási intézkedés nélkül nem lehet, vagy d) ha ily alakulásoknál az egyes alakulatokban az összhangzatos működés akarata meg van ugyan, — de a fennálló törvények keretében nem valósitható meg A székes fővárosi evengólikus egyházak törvényhozási rendezését a c) és d) pont teszi szükségessé, mert tizenkét