Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 11. évfolyam, 1913 (Budapest)
Sebestyén Jenőtől: Kálvinizmus és demokrácia
40 Sebestyén Jenő. ν pokon épült föl és az Isten szuverenitásának gondolatából táplálkozik. És így, hirdeti ugyan, hogy minden ember egyenlő, de csak az Isten előtt, mint bűnös, továbbá a törvény előtt mint Isten akaratának fóruma előtt. Mert egymás között az emberek egyáltalában nem egyenlők. Sőt az isteni gondviselés maga gondoskodott az emberiség egyenlőtlenségéről és tehetségben, észben, jellemben, erkölcsiségben, erőben, ügyességben, nemben, fajban örök lerombolhatatlan korlátokat állított fel ember és ember közé. 1) A predestináció, tehát az isteni eleve elrendelés, mely a kálvinizmus szerint nemcsak a halál utáni állapot és üdvösségre mint végcélra vonatkozik csupán, ahogy sokan gondolják, hanem az egész élet tartalmára és irányára, tehát az emberek között levő nagy külömbségekre is, már magában véve a legerősebb cáfolata mindenféle modern értelemben vett demokratizmus nivelláló, tehát mechanisztikus, mathematikai egyenlőségi tanának, mely nem egyéb mint jámbor utópia, vagy ha majd valamelyik szociáldemokrata állam mégis megvalósítja, kegyetlen Procrustes ágy lesz az élet számára s az isteni rendelésnek egyenes megcsúfolása. Mert egyáltalában nem állhat meg Bebelnek a híres német szociáldemokrata pártvezérnek ismert mondása, és egyáltalában nem kálvinista gondolat, hogy t. i. a kiválóbb tehetségüeknek nincs joga az élettől tehetségük arányában bizonyos előnyöket követelni, mert hisz a gyengébbek nem tehetnek arról, hogy a természet olyan mostohán bánt velük. A társadalom tehát a természet hibáiért nem büntethet, sem annak ajándékaiért valakit nem jutalmazhat. 2) Mennyivel helyesebb szerintem a kálvinizmus álláspontja, mely ezeket a nagy külömbségeket mint Isten rendeléseit értékeli és ezáltal egészségesebb Ítéletet tud mondani a társadalom élete felett. Ezért mondja Choisy, a tavaly nálunk járt genfi theol. tanár: ,,És mindamellett, ha a kálvinista szellem az igazság és egyenlőség szelleme is, ez még nem azt jelenti, hogy egyúttal az egyenlősítés (nivellálás) (esprit nivelleur) szelleme is; mert elismeri a természeti külömbségeket, a gondviselésszerű egyenlőtlenségeket, a speciális charizmákat, a kivételes hivatásokat és a rendkívüli képességeket." 3) Ebből is következtethetjük tehát, hogy maga az általános keresztyén egyenlőségi elv nem vonatkozhatik első sorban földi viszonylatokra, ') Troeltsch: i. m. 672. o. „Diese Mischung von Aristokratie und Herrentum mit der freien Initiative jedes verantwortlichen Einzelnen charakterisiert dauernd die calvinistisch erzogenen oder beeinflussten Völker, sie stehen der egalitären, lateinischen Demokratie im Stile Rousseaus fern, der in dieser Hinsicht durchaus kein Schüler Calvins ist, so oft er dazu gemacht wird." ') Bebel: Die Frau. 286. id. Paulsen. System der Ethik. Stuttgart 1906. II. 454. o. ») Choisy: L'état chretien 489. o. id. Troeltsch 671. o.
