Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 11. évfolyam, 1913 (Budapest)

Szlávik Mátyás dr.-tól: Lutheri és kálvini vallásosság

Lutheri és kálvini vallásosság. 299 iránt. Legkiválóbb éneke „Isten, a mindenható" címmel ugyan a valódi kálvini isteni felség húrját üti meg, de aztán valódi Iuth. parallel helyekre utalnak következő versei: Wie die zarten Blumen willig sich entfalten und der Sonne stille halten, lass mich so still und froh, deine Strahlen fassen und dich wirken lassen. S végül az som véletlen, hogy nagy költői fejedelmeink, mint Klopstock, Lessing, Herder, Schiller és Goethe lutheránusok voltak. A luth. ónekköltők mellett megemlíthetjük a prózában való luth. költőket — azok élén mindenekelőtt Luthert, „a legnagyobb művészi erőt, a melylyel rendelkezünk" (Avenarius), aztán Mathesiust, Luther első biografusát és népies építő írót, Arnd-ot, az igazi keresztyénség hirdetőjét, Herbergert ós Serivert, Gerhardt mellett a XVII. század két legnagyobb költői egyéniségét stb. S itt a „Wandsbecker Bote": Claudius Mátyást is méltán díszkoszorú illeti meg. Egy szellem hatja át mindannyiukat: dús képzelet, kedves, órzékies szemlélet, az isteninek és világinak, időinek és örökkévalónak benső áthatása, s igen gyakran a józusi mystikához való vonzalom, mely középkori hangokat veszen föl, mint p. o. Clairvaux-i Bernhardból vagy Tauler „német theológiájából", a melyből már Luther is táplálkozott. 1. Jegyzet. A luth. vallásossághoz, mely szívesen szemléltet ós személyileg átalakít, nézetem szerint az is tartozik, hogy az angyalok abban nagyobb szerepet játszanak, mint a kálvinizmusban. Amint Luther szerint tele van a világ ördögökkel, úgy angyalokkal is. Hasonlítsuk össze p. o. angyali beszédjét Házi postiilájában 1532-ből. S az végigvonúl az egész iuthei'ánusságon, közelebbről a reggeli ós estvéli ájtatos költészetén. Mathesius házassági beszédei is ide sorozhatok. Kálvin itt is nagyobb mérsékletre int (modestia et sobrietas). Csak, a mi az épülésre (aedificatio) szolgál, hagyható meg. Óva int „a kíváncsi kérdésektől és üres spekulációktól" (curiositas et supervacuae speculationes). így az angyalok se sértsék a majestas Deit. S végűi nézzük a szorosabb értelemben vett művészet világát, a képzőit épúgy, mint a költészetit I A képző művészet terén a két vallási typus jellegzetes módon szemben áll egymással. Kálvin kitiltja az isteni ós más képeket a templomokból, míg Luther a bibliai képeket, megszorítás nélkül vallásos segédeszközöknek használja. Kálvin szórul-szóra veszi a dekalóg 2-ik parancsának mózesi