Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 11. évfolyam, 1913 (Budapest)

Szlávik Mátyás dr.-tól: Lutheri és kálvini vallásosság

Lutlieri és kálvini vallásosság. 291 A kálvinizmus életét a biblia betűje szigorúan szabályozza. A biblia inspirált isteni ige, a melynek minden betűje általánosan kötelező törvény. Mint az isteni majestásnak akaratnyilvánítását magát is sérthetetlen „majestas" illeti meg. Luthernek a bibliához való állása tudvalevőleg nem egyenletes. Egyes részeivel, főleg az ószövetséggel "szemben gyakran souverain állást foglalt el. A lutherizmus is vallja — bár inkább elméletileg — az inspiráció hitét, de annak teljes gyakorlati következményeit egyedül a kálvinizmus vonta meg. Ismeretes, hogy ezzel az egyházi élet bizonyos merev, törvényszerű, ószövetségi jelleget nyert. Oly „bibliás" élet van ott, a mely a lutherizmusban sehol sem található. Istenfogalmának ez az imperatórius jellege hat át mindeneket. a) Szervezet. A bibliához, mint törvénykönyvhöz való ragaszkodás mindenekelőtt a szervezet terén tűnik ki. A Páli levelek őskori egyházi életének követése Kálvinra nézve nemcsak ajánlatos, hanem egyenesen irásilag elrendelt követelmény. A szervezet kérdései egyúttal a hit kérdései. S ebben hatalmas erő rejlik. Kálvinnak, az egykori jogásznak szervező talentuma egyházának méltó örökségévé, hatásának kiapadhatatlan forrásává vált. (Antal Géza szerint az ószakainerikai államok ennek köszönhetik hatalmas kulturális lendületüket.) A világnak a felséges Isten számára való meghódításában nyugalmat nem ismer, ami teljesen hiányzik Luthernél s a lutherizmusban. S ha e ponton Luther a világ meggyőzése tekintetében értékes gondolatokat vallott is, azok gyakorlati megvalósítására alig gondolhatott. Luther a szervezeti kérdéseket, mint az ige mellett mellékeseket, sokszor eléggé naivul a gyakorlat terére utasította. A lutheri egyházszervezet története a szenvedések hosszú története. Ez épen a tisztán vallási, gyermekded benső és passzív lutheri vallásosság másik oldala. b) A gyülekezeti fegyelem. Csakis a Kálvin-féle szigorú szervezet mellett lehet szó arról a merev egyházfegyelemről, mely a valódi kálvinizmusban mindenütt megtalálható. Kálvin iratai minduntalan a „disciplinát" hangoztatják. Augustinussal az engedelmességben látja „az összes erények atyját, őrét ós eredetét". „Semmit sem szeret annyira az Isten, mint az engedelmességet", mert fegyelem és engedelmesség nélkül rend nem lehet az egyházban, mely pedig „mindnyájunk édes anyja". Mint valódi nevelőintézet a méltányosságot a szigorúsággal párosítja. Szükség esetén utóbbit átokkal, kínpaddal, fegyverrel ós tűzzel is gyakorolja. így Zwingli „könyörtelenül" befulasztotta ifjúkori barátját: Manz-ot, mint kezdő újrakeresztelőt; Kálvin lefejeztetett egy gyermeket, ki megverte szüleit. 1542—46 között csak Genfben 58-an ölettek meg. Ezek élén áll Servet megégettetése, a mely fölött kár több 20*