Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 11. évfolyam, 1913 (Budapest)

Ravasz László dr.-tól: A magyar prot. igehirdetés a XVII. században

A magyar protestáns igehirdetés a XYXI. században. 277 Krisztusnak természetéről, vagy műveiről tárgyal; cáfoló haszon, mely az Isten igejével nem egyező, hamis tanításnak vagy tévelygésnek az elrontása; megjobbító haszon (institutio) a keresztyén ember kötelességeit adja elé; a fenyítő haszon a vétkekről feddőzik, végűi a vigasztaló haszon mindennemű kisértetek ellen nyújtja a maga erejét.

1) A skolasztikus Geleji aprólékos gonddal vigyáz reá, hogy valahol egy ilyen szabályt meg ne sértsen. Művészi szépségre nem törekszik, csak tudós pontosságra. „Caeterum a faleris et fucato verborum ornatu studio abstinui, ne virtutem Evangelii a profana facundia suspendisse viderer,"

2) mondja igen határozottan. Ha pedig valaki temérdekebb tudományt és a szálak gondosabb bogozását kívánná, vegye eszébe, hogy e beszédek jó részét nem otthon könyvtára békés csendjében írta, hanem örökös utazások közt, kényelmetlen szállásokon, sőt néha szűk, piszkos, füstös fészerekben, ahol még annyi hely sem volt, hogy magával hozott könyveit elővehesse; nem egyet meg épen hadjáratok alatt vetett papírra alacsony sátrakban, asztal helyett a térdén Írogatva.

3) Tehát még azért aggódik, hogy így sem elég tudós és gazdag a műve a theologiai ismeretek és az eretnek tanok felsorolásában. Sorrendben, amint egymásután jöttek a Geleji prédikációs könyvei, mind élesebb hangon védi a maga homiletikai felfogását s mind hevesebben támad egy vele ellenkezni merő irányzatot, amelynek ez időben még nincs irodalmi megfogalmazása. A Praeconium Evangelicum II. kötetéhez előszó gyanánt egy püspöki pásztorlevelet ír, amelybon a magyar igazhitű igehirdetőknek különös erővel köti a lelkükre, hogy meg ne vessék a pericopat, az evangéliumi textusokat, mert az a négy evangélium veleje és lelke. A váltság titkának első egybeköttetett könyvében már praeoccupálja ezt a vádat, mintha „az ellenkezőkvel való vetélkedés, a hitnek viszálkodásban forgó ágazatainak mélyebbedskén való vizsgálások" nem a prédikáló székbe valók, hanem a skolákba, mert az együgyű község elméjét felülhaladja ós ugyancsak odamond azoknak, akik a pródikállás célját a pietas gyakorlásában „a lelkiesmóretnek minden kázusainak, történhető ügyeinek, és a szüvnek minden indulatainak, gondolatainak, kívánságainak felcirkáltatásokban és élesen való felhasogattatásokban"

4) látják. Azt lobbantják neki szeme közé, hogy csak szárazon inti a ') Hi dico, sunt quinque usus: doctrina veri, redargutio falsi, institutio boni, correctio mali, consolatio infirmi. Pr. Ε. I. Praef. Dedicatoria. ') U. o. ') Pr. E. Praef. ded. *) Válság titka I. A jóakaró olvasókhoz.